Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-04-06 / 28. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1921. április 6. Harmos kiállítását holnap szerdán d. e. 1f órakor nyitják meg ünnepélyesen. A kiállítás egy hétig lesz nyitva naponkint 9—1 és 3—6 órák között. Belépődíj a megnyitás napján 3, a többi napokon 2 K. Tanulójegy 1 K. Az értékes kiállítás katalógusát itt köböljük. Sorszá m Riadó K Nem eladó 1 Háiom seníleman 500 2 Világgyülölő 300 3 Keleti tánc > X 4 A varázsló * > 5 Szent János bogárkák > > 6 Boldoghy telep 200 7 A pokol kapuja előtt 500 8 Szieszta > > 9 Fürdőben X > JQ A hajógyári kövácsműhely 400 11 Hernvók > X 12 Az álommenyasszony X X 23 őszi délután X X 14 Zsuzsanna 200 15 A fészek X X 16 Pagüacci X X !7 Tanulmányfej 150 18 Pipacsok 200 19 Müncheni risztet X X 20 Szüret X * 21 Az uj csillag X » 22 Csodám adár > X 23 Pihenő tündér V X 24 A vasorru bába 400 25 Delirium tremens » 26 Életöröm 2009 27 Kezdet X > 28 Vég » X 29 Végtelenség X » 30 A hajógyár gépműhelye 400 31 Ártatlanság 650 32 Varjak a fán .800 33 Ideg-sség > X 34 Téboly X » 35 A szökőkutnál > » 36 Zsiványpecsenye 300 87 Az iparművész > 38 Delejes levegő X X 89 Eplkuros kertje 800 40 Az hatónál 250 41 Vándorlegény 400 42 A féltékenység X X 43 Leila » > 44 Naplemente 800 í5 Külvárosi reggel > > 46 Vihar 500 47 A szenvedély » X 48 Misztérium » X 49 Rémhír X X 50 Erdőszél 70) * 51 Madonna X X 52 Nagypéntek »7 > 53 Tanulmány fej 300 54 Kétségbeesés X X 54 a) A kísértés 400 55 Az unalom X > 66 Csendélet 1000 67 Vízözön X X 58 In flagranti X » 69 Undine 500 60 Dombtetőn 250 Cl Csipkék 250 62 Laokoon csoport X X 63 Három királvok > X 64- Kamkaturák 300 65 Tanulmányfej 150 06 Háztetők 250 67 Vágparti részlet 300 68 A görög templom tornya 300 69 Ebédfőzés ideje 400 70 A Konkoly parkból 300 71 Ébredés 200 72 Rózsák 600 73 Ködös táj 400 • 74 Agyagosi kert 250 75 Sátor előtt X X 76 Kék akkord 400 77 Interieur 250 78 Pihenés 150 79 Tanyai udvar 300 80 Galíciai zsidók 400 81 Régi üvegek 600 82 Komáromi kishíd 300 83 » ». hajógyár 350 84 Tusrajzok X X 85 Szekeresgazdák 300 86 Zongorilla 250 37 Colorabiatur # 200 88 Violinzultus 200 89 Fehér rózsák : 400 99 A kacsa és a mája 250 91 Retek és sör 250 92 Boci 200-93 Arany korszak 300 94 Régi temető 300 Sorszám. 95 Poncich terek 96 Tanulmányfej 97 Az őre: ház (linoleum metsz.) á. ................ á á Eladó K Nem eladó 2'0 200 80 80 80 250 91 Mise után 99 Havas táj » 100 Irgalom az utolsónak 101 Krisztus levétele * » 102 Riválisok > » 103 Boszorkány » » 101 Szombat este » » 105 Fejes saláta 200 106 Uborkák 250 107 Jancsi és Juliska 180 108 Lónyay telep ♦ » 103 Komáromi részlet 250 llOFoyéban 850 111 Téli táj . » » 112 Tópart 250 113 Az Uj-utca bejárata 400 114 Rémület » ® 115 Yágmenii kunyhó 200 116 Nyári délután - 200 117 Uborkák 200 118 Saláta 200 119 Szépreményii 150 120 Rajzok *• » Továbbá butortervek, iparművészeti tervek, rajzok kamkaturák. fl Komáromi Anya- és Csecsemőgondozó kabaréja. — A Komáromi Lapok munkatársától. — Nekem jutott a nagy szerencse Pinty urfit énekelni meg.... A költő szavai jutnak eszembe s tétován nézek körül, hogy számotvessek magamban mindazzal, amit láttunk s mindazokkal, akik ezt nekünk lehetővé tették. Az Anya- és Csecsemőgondozó ezen kabaréja mindenekelőtt Útmutatóul szolgál arra, hogy a jótékonyságot — alamizsna kérés helyett — hogyan lehet számottevően és eredményesen kultiváini s útmutatás lehet arra is, hogyan és mit lehet nyújtani egy est keretében, szépet, kedveset, kellemeset, művészit és szórakoztatót. Mindhárom estén a Dalárda Egyesület színházterme tele volt hallgatósággal s elmondhatjuk, hogy onnan mindenkor mindenki egyegy felejthetetlenül kedves est érzésével távozott. Mindenki az előadásról, annak finom, előkelő modoráról beszélt a bályos — művészien bályos — előadásról s ebben mindnyájan megegyeztünk: nem tud uk megmondani, hogy a kabaré melyik darabja, melyik száma, melyik szereplője volt a legszebb, vagy a legjobb. Békeffy László Szervusz Miki-\él Kluger László, Schwarcz Hugó és Biringer István játszották és harsány kacagást váltott ki Kluger szorult helyzete, akit 15 percen át régi ismerősnek, Miki rokonnak kezel báró Vikáry (Biringer) és asztaszalóczi Szalóczy Mátyás (Schwarcz) mígnem a függő :y összefutása előtt a pincér (Fleischmann) a „Buxbaum Jakab ur a telefonhoz“ kiáltással kimenti Mikit (Kluger) szorult és kényelmetlen helyzetéből. Gergelyi Alice verseit az ő finom, bájos egyéniségéhez válogatta meg. Váradi Antal: Az irtolsó sor könnyekig meghatotta a közönséget és hogy a kedé’yek megnyugodjanak, Judy Brudhomma: Ha tudnád című költeményét szavalta kecsesen, kedvesen Gergelyi Alice. A Boudoirok királyában, Hervay Frigyes játékában a szép asszony szerepét Pollák Franci játszotta elenganciávai, az elegáns ur, szerepében pedig Fieischer Jenő nyújtotta a legjobbat, a legtökéletesebbet.' Ernőd Tamás Lofharingiájában Kertész Pirit a legbályosabb sevresi baba, akit én is szívesen vennék meg nippéim’ közé, ha eladó volna. — S hogy Biringer István nem ezen a nézeten volt, az az ő hibája, no meg az iróé, aki Biringer szerepét meirseni gránátosnak irta, s egy francia leány meg egy német katona belátható időn belül, nem is fogják egymást megérteni. Krúdy Gyula: Az arany meg az asszony cimti középkori történetét szebben, jobban kiállítani és előadni alig lehetne. Wolfgang Anna szerepében Barlha Magda egy felejthetetlen szép, törékeny és a sorsában mindenképe» sajnálatra méltó fiatal asszonyt kreált, s az t drámai készség, melyet Barta Magdánál láttunk, őszinte csodálkozással töltött el. öregedét férjét Wolfgangot Fleischer Jenő adta a nála megszokott rutinnal. Fleischer szerepének minden mondatát helyesen és tökéletesen gondolta át és dolgozta ki s ámbár mindnyájan részvéttel voltunk fiatal felesége iránt. .. fiatat asszony . . . öregedő férj . .. mégis Fleischer nagyon szimpatikus volt. Keresztes Pál, a trubadúr, zsoldos kapitány könnyen felvehette a versenyt a férjjel. Szép játékával, dallamosan csengő finom beszédmód órával hamar elcsavarta a fiatal szép W >1 gangné fejét. Az asszony, a szép asszony helyett végül is a hamis aranyhoz kapott s úgy kell neki, ha a színfalak mögött kerékbe törik. A két színész szerepét Schwarcz Hugó és Biringer István, a szolga szerepét Fleischmann Arnold játszották kedvesen Neumann I nre hegedüjátékával meglepően tökéleteset nyújtót. Két darabot Chamsonristet (Vacsay Ferenctől) és Manitanát (Leonca vallóié') játszó ta el művésziesen, finoman, de ha az egész estét végig muzsikálta vo na, azt is szívesen hallgatjuk. Sok tapsot kapott. A kék kalap, Lakatos László jóízű tréfája állandóan és mindvégig derűs hangulatot keltett. Ágoston Sári okos, furfangos és hainiskás feleségnek bizonyult Bischitz Erzsi egy bályos naiva, aki masamód szerepében a színpadi elismerés cdmborasszóját éne ei: nyiit színen tapsot kapóik Kluger László fényesen a'akitotta a kikapós és rajtakapott férjet. Á jóslón Baba gyönyörűen é íekeite az Ernőd Tamás „Francia babák“ cinül dalát. Chansont, melyet Szép Ernő irt és Nádor Mihály zenésiteít meg, annyi bájjal énekelte, hogy a szűnni nem akaró taps kényszere alatt, meg kellett ismételnie. Utolsó száma az estéknek Földes Imre : „A láthatatlan ember“ cimü trag. Monráviája volt, amelynek női szerepében Kádár 1 Sus Játszotta a kikapós feleséget. Hogy hogyan ? Élethűen. Bestia volt. Ezzel azt hiszem mindent megmondtam. Kluger László, a férj, a megcsalt férjet játszotta, akinek idegessége, neuresténiája a mellettem ülő orvost recepíirásra kényszertette. Schvártz Hugó a házibarát szerepében, ha néha sajnálatra méltó is volt, de azért mindnyájan irigyeltük. Kalvariszky Jenő dr. rendező, úgy is, mint Conferencier minden dicséretet megérdemel. Ernyei Zoltán scenirozásai az adott körülmények között igen jó volt A színfalak mögött és azon túl Hicker Richard az Anya- és Csecsemőgondozó elnöke és Tóth Józsefné a'eln iknő emberfeletti munkát végeztek az esték sikere érdekében, az u'óbbi az előadások keretében a Gondozó működését is ismertette rövid, de kedves beszéde kapcsán. A varos és vidék szine-java megjelent a kabaré estéken s mint haljuk, az erkölcsi sikert szép anyagi siker is kisérte s igy azok. akik a kabaré létrehozásán oly sok szeretette! közreműködtek, nem hiába fáradoztak. ______________Függöny. fi Jiäi Mel I. íiffffiiiP. Sándor Erzsi kamaraénekesnő és Farkas Márta hegcdümiivésznö fellépte. — 1921 április 5-én. — A Jókai Egyesület megint ünnepnapot varázsolt egyhangú és szürke köznapi életünkbe tegnapi hangversenyével, melynél szebb, melegebb, talán még nem is volt a kulturházban. A magyar művészetnek valóságos reprezentatívestéje volt ez a keddi hangverseny, melyen a leghirnevesebb magyar énekművésznő, Sándor Erzsi kamaraénekesnő és Farkas Márta a jeles Hubay tanítvány léptek a kultúrpalota dobogójára. Sándor Erzsiről elfogultság nélkül állapíthatjuk meg, hogy Európa ez idő szerint legelső szükséglete beszerzése előtt saját érdekében okvetlen tekintse meg ■- rrsrr-.............1_ Steiner Kornél és Ts^ kirakatait, hol mindenkor a (Chrudim) Goodyear-cipőkeí. = napi árak mellett szerezheti be a világhírű F. L. POPPER — ■ ' egységes árak; 59 koronától 299 koronáig.
