Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1889

14 pen Kárpáti Erdős hegységnek nevezik, melynek részeit képezik : X. Az Észak-keleti határlánczolat a következő tagozatokkal : 1. a Mincsol, Jávor és Csergő hegységek; 2. a Sárosi Magura ,vagy Kőhegység és a ZboróVarannó hegycsoport ; 3. a Zempléni határhegység vagy Sztropkó-Szinnai hegycsoport ; 4. az Ungi határhegység vagy Ravka hegycsoport; 5. a Ruski-Put és Polonina hegyek; 6. a Latorcza és Nagy-Ág közti hegycsoportok; 7. a Máramarosi havasok, melyeknek nyugoti része a Nagy-Ág és Tisza között, keleti része pedig a Tisza és Vizsó között csoportosul. XI. Az észak-keleti határlánczolat déli oldalaihoz két jelentékeny hegyláncz csatlakozik : az egyik a Simonka hegyláncz, mely a Tarcza, Hernád, Tapoly, Ondova és Bodrog völgyei közt déli irányban egészen a Tiszáig ereszkedik ; északi felét Sóvári hegységnek, déli felét Hegyaljának nevezik; a másik a VihorlátGutin hegyláncz, mely a határlánczotettal párhuzamosan halad Erdély határáig. Részei a következők: 1. a Vihorlát hegység; 2. a Polyána-Szinyák hegycsoport; 3. a Borló és Gyil hegycsoportok ; 4. a Beregszászi hegység; 5. a Nagy-szöllősi hegycsoport; 6. az Avas és Gutin hegycsoportok. A most következő hegytömegek, melyek Erdélyt nemcsak körülhatárolják, hanem annak belsejét is egészen ellepik és az Al-Dunáig terjeszkednek, alkotják a harmadik főtömeget, vagyis a Kárpátok dél-keleti részét, melynek tagozatai a következők: XII. Az Erdélyi északi határlánczolat a Borgói, a Rodnai, a Láposi- és Ilosvai Czibles hegycsoportokkal