Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - X. Az egyesület tudományos működésének újra való megindulásától napjainkig (1920. okt. 16-1937)
304 1933- ban a nemzet nagy halottját, Apponyi Albert grófot, az egyesület tiszteletbeli tagját, Tóth István elnök parentálja el kegyeletes szavakkal a február 10-i ülést megelőzően: „Ledőlt a hatalmas szál fenyő, amely sudarával magasan kiemelkedett az embererdő felett, elnémult a csodás ajak, mely az európai kultúrnemzetek minden nyelvén olyan ékesen szólott, megszűnt verni a minden szépért, jóért, nemesért dobogó öreg szív, meg- állott az a csodás agyvelő, amelynek minden gondolata hite és hazája volt“. Az egyesület özvegyéhez intézett levélben ad mélyen átérzett részvétének kifejezést. Április 28-án kezdődik el az egyesület újszerű előadássorozata a műtéti fájdalomcsillapításról, amelyet és az ezt követő vitákat feszült érdeklődéssel zsúfolt előadótermek hallgattak végig. Az október 20-i nagygyűlésen a Balassa-előadást Scholtz Kornél tartotta: „Magyarország egészségügyi helyzetéről és fel- készültségéről“.1 A december 22-i közgyűlésen Buday Kálmánnak átnyújtják tiszteletbeli tagsági oklevelét. Az év egyetlen külföldi előadója Ervin Schliephake Berlinből, aki február 10-én tartott: „Biologische und therapeutische Ergebnisse mit kurzen elektrischen Wellen“ című előadásában a physikalis therapia legújabb vívmányát ismertette. Örvendetesen nő továbbra is az alapítótagok száma, az eddigi létszám ez évben 27 jelentkezővel bővült, akiknek nevét a régi szokáshoz híven a kapu alatt elhelyezett márványtáblákon is megörökítik.1 2 1934- ben került az Orvosegyesületre a sor, hogy az 1922- ben kiadott belügyminiszteri rendelet értelmében alapszabályai módosíttassanak. A május 17-i igazgatótanácsi ülésen felolvasott módosítások belügyminiszteri jóváhagyása még ez évben megtörténik (október 30.). A május 25-i közgyűlés a lelépő Tóth professzor helyébe — aki tiszteletbeli tag lesz — Verebély Tibort választja elnökké. 1 Scholtz Kornél: Magyarország egészségügyi helyzetéről és fel- készültségéről. O. H., 1933, 957. o. s köv. 2 Az egyesület rendes tagjainak számára vonatkozóan (1891 óta!) álljanak itt a következő adatok: 1891-ben 364, 1895-ben 494, 1900-ban 656, 1905d>en 728, 1910-ben 856, 1915-ben 969, 1920-ban 945, 1925-ben 1578. 1930-ban 1401, 1935-ben 1351. 1937-ben az egyesület taglétszáma: belföldi levelező tag 6, külföldi lefvelező tag 149, alapító tag 77, rendes tag 1239. Kitűnik a kimutatásból, hogy a trianoni békeszerződés az egyesület rendes tagjainak számát csak kevéssel apasztotta meg, aminek a magyarázata abban rejlik, hogy a tagok túlnyomórésze budapesti volt. Vidéki tagok felvételét csak az 1918 június 1-én tartott közgyűlés határozata tette lehetővé s így érthető, hogy a trianoni határokon túl eső területeken az egyesületnek még csak kevés számú tagja lehetett.
