A Magyar Királyi Tudomány-Egyetem személyzete 1830-1870
A Magyar Királyi Tudomány Egyetem személyzete 1864-65 (Buda, 1864)
A. m. k. tudomány-egyetemet eredetileg Pázmány Peter bíbornok-prímás 1635. Pünkösdhó 12., két, ú. m. a hit- tani és bölcsészeti karral, Nagyszombatban alapította, és vezetését a Jézustársaságra bízta. Alapítványát II. Ferdinánd római császár és magyar király 1635. Mindszenthó 18. kelt aranypecsétes kiváltságlevelével megerősítette, és a nagyszombati főiskolát a római szent birodalmi és más egyetemek szokásos jogai s szabadalmaival császári és királyi hatalmánál fogva felruházta. Ünnepélyes megnyitása az alapító bíbornok által azon évi Sz.-Andráshó 13. Dobronoki György nagyságos rector alatt történt. A hittani és bölcsészeti karhoz 1667. a jogtudományi járult, mely Losy Imre és Lippay György prímásoknak e czélú hagyományaiból, végrendeleti végrehajtóik Boldogasz- szonyhó 2. kelt oklevele által, négy tanszékkel alapíttatott és azon hó 16. ünnepélyesen megnyittatott. A három karból állott egyetemet felséges Mária Terézia királyi ótalma és igazgatása alá vette, kir. kegyursági jogánál fogva az 1548. 12. t. c. értelmében 1769. Sz.-Jakab- hó 17. a földvári apátság jószágaival megadományozta, a fennállott karokhoz az orvosit kapcsolta, a tanszékek, tantárgyak számát öregbítette, és egyetemünk új tanterv szerinti átalakítását 1769. Iíarácsonhó 14. elrendelte. Az új intézkedések 1770. Mindszenthó 29-én kiadott szabályzat nyomán, az 1770—1. tanév kezdetén léptek életbe, amidőn az orvosi kar is megkezdette tanításait. A Jézustársaságnak 1773.' történt feloszlatása után, melynek tagjai a bittudományi és bölcsészeti tanszékeket látták el , felséges MáriáM^erézia 1774. Kisasszonyhó 19. kelt elhatározásával azon rend' nagyszombati társodájának minden ingatlan és ingó javait, névszerint a turóci prépostság uradalmait és a bozóki prépostság jószágainak felét, az egyetemnek adományozta; és az adománylevelet törvényes alakban 1775. Böjtelőhó 13. kiadatta. 1777. Böjtmáshó 6. az egyetemnek áttételét az ország középpontjára Budára elrendelvén, azon évi Kisasszonyhó 24. az előadások Nagyszombatban végleg befejeztettek, és Budán Sz.-Andráshavában, az azon évben közzé tett tanulmányi rendszer szabályai szerint megkezdettek. A közel három évig működött egyetem , szervezete s intézeteinek teljes befejezése után, 1780. Sz.-Ivánhó 25., másod alapítónéja koronázásának negyvenedik évforduló napján, országos ünnepélylyel beiktattatott, és a felséges királyné azon évi böjtmáshó 25. kelt nagy szabadalom-levele kihirdettetett. Ezen okmányban az egyetem régibb jogai, kiváltságai , alapítványai ismételve megerösíttettek, és öregbíttettek, alapértéke a budai kir. várpalota és melléképületei tulajdonával , a pécsváradi, nem különben a tanulmányi alapnak átengedett znióváraljai, háromszlécsi, és bozóki féluradalom fejében , a szegszárdi apátság jószágaival gazdagíttatott. II. József ő felsége 1783. Iíarácsonhó 9. kelt rendeleté folytán az egyetem az 1784. tanév után Pestre költözött, és tanításait e városban, azon évi Sz.-Andráshavában, hittani kara azonban csak 1786. a pesti egyetemes papnövelde meg- alapíttatása után kezdette; annak feloszlatása után 1790. azonban a hittani leckék egy időre megszűntek , és egyetemünk csak három karból állott. Felséges Ferenc császár és király , 1804. Boldogasz- szonyhó 20. új adománylevele által a szegszárdi apátságra nézve 1780. elrendelt, de teljesedésbe nein ment cserét megszüntetvén , az egyetemet régi birtokaiba visszahelyezte; minek folytán jelenleg az egyetemi alapérték ingatlan jószágai : a duna-földvári uradalomból Tolna megyében ; a pécs- váradiból Baranya megyében ; a Sellyéiből Pozsony és Nyit- rában; a znióváraljaiból Turóc és Nyitrában; Háromszlécs- böl Liptóban , és a bozóki uradalom felerészéböl Hont megyében állanak. Ugyan azon Fejedelem 1804. a pesti központi papnöveldét fölélesztvén, a hittani kar 1805. évben ismét testvérkaraihoz járult. Az országos választmány munkálata alapján készült 1806—ki tanulmányi rendszer a bekövetkezett tanévben lépett életbe , és lényegében legújabb ideig a tanszervezet alapjáúl szolgált; — míg az 1848. 19. t. c. a tanszabadság elvét kijelentvén, a részletes intézkedések a tanszabadság rendszerének alkalmazására nézve, utóbb közrebocsátott szabályrendeletek által történtek.
