A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Beszéd melyet a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem 119. évfordulója alkalmából 1899. évi május hó 13-án mondott Dr. Mihalkovics Géza

31- ügyre is. A bécsi tanárok által Y. Ferdinándhoz benyújtott emlékirat nyomása alatt az első osztrák közoktatási minister br. Somaruga kimondotta a tanszabadság szükségességét az osztrák egyetemeken, s ezt 1849. október 18-án az új miniszter Thun Leo gróf életbeléptette. Ezzel az addigi bürokratikus rendszer megdőlt és a karok autonómiát kaptak hatóságaik megválasztására. Ehhez járult az 1850/51 -ki tanévtől kezdve az addigi 80 frtos tanpénz helyébe a személyes tandíjak behozatala, a mit Thun Leo gróf a császárhoz intézett fölterjesztésében azzal indokolt meg : „hogy az ingyenes tanítást a hallgató kevésre becsüli, ellenben az anyagi áldozatokkal járó tanítás a hallgatót annak a kihasználására serkenti“.

A bécsi és osztrák egyetemek mintájára alakultak az abszolút kormány beszüntetéséig a budapesti egyetem viszonyai is. Van Swieten befolyására és azért is, mert már az 1722.-diki országgyűlés kimondotta, hogy hazai iskoláinkban a theológiai és jogtudományokon kívül a többi tudományok is taníttassanak, Mária Terézia elhatározta az orvosi kar felállítását a nagyszombati egyetemen, s ezt 1769. november 7.-én kelt legfelsőbb elhatározásával kimondotta; de az építkezések és berendezések elhúzódása miatt az orvosi oktatás csak az 1770/71-diki évben indult meg. A nagyszombati egyetem a bécsinek mintájára szerveztetett és élén főigazgató állott. A kir. egyetemi tanulmányi igazgatóság (consistorium) mellé egyetemi hatóság (magistratus) volt rendelve a rektor- kanczellár- és négy dékánból, de az utóbbiaknak működése csak a szertartásoknál volt, ellenben a consistorium kezelte a tanulmányi és fegyelmi ügyeket. Az 1777.-iki tanulmányi rendtartás (ratio educationis)