Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei

BÁRTFA.

219

Szíkhalvagból —- — — 0,62

0,52

Hamhalvagból —

— — — 0,24

0,16

Vilsavas timélegből

— — — 0,24

0,33

Kovasavból —

— — — 0,36

0,26

Szénsavból — —

Összesen 27,94 - — — 33

25,78 szemért.

24 k. hüvelyket.

F) ÉGVÉNYES, KONYHASÓS, VASAS SAVANYÚ VIZEK.

I, A BÁRTFAI ÉGVÉNYES, KONYHASÓS, VASAS, IBLANYOS SAVANYÚ VIZEK.

Magányrajzok.

Kitaibel Pál: Elötudósitás a bártfai ásványos vízről. Kassán 1801.

Paul Kitaibel: Vorläufige Nachricht fiber das Bartfelder Mineralwasser. Kaschau 1801.

J. Csaplovics: Beschreibung des Bartfelder Bades. Wien. 1817.

St. Ed. K é 1 e r: De aqua minerali 1. r. civitatis Bartfa. Vienn® 1839.

Carl Ritter v. Hauer: Über die Mineralquellen von Bartfeld im Sárosser Comitat Ungarns. Wien. 1859.

A bártfai konyhasós, égvényes, vasas és iblanytartalmú savanyú vizek Sáros vármegyében sz. kir. Bártfa várostól fél órányira fakadnak, a Kárpátok azon részének, mely Beskid vagy Beskéd névvel neveztetik , déli lejtőjén, egy körülbelül l/4 órányi hosszaságú s 200 lépésnyi szélességű, gyönyörű fenyvesektől környezett völgyben. A völgyet bezáró begyek csúcsai a tenger szine felett 2000—2500 láb— nyira emelkednek. — Az itt fakadó források közép pontját képezik a körülöttök létrejött gyógyhelynek, mely tekintve számos és ízlésteljes épületeit, gyönyörű sétányait s egyéb intézményeit, a birodalom legelső rendű fürdöintézetei között méltó helyet foglal el. — A bártfai gyógyforrások már negyedfél század óta vannak használatban, mi a város levéltárában lévő f505-ben kelt okmányból kiviláglik^ melyben az mondalik, hogy 3 forintért adattak évi haszonbérbe. Biztos adatok nyomán azonban csak 1777-ben épiltettek a gyógyforrások szomszédságában nagyobbszerű fürdöházak és vendéglő s ez időtől fogva hirtelen elhiresedtek nemcsak hazánkban, hanem a szomszéd Lengyelhonban is, mire kétségtelenül sokat lett egy elnyomorodott és összezsugorodott lengyel schlachticz Lisiczki Tamás kóresete, ki a