Orient Gyula dr.: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története (Kolozsvár, 1926)
IX. Az erdélyi gyógyszerészet a kath. restauratió, Erdély független fejedelemségének letünése az osztrák uralom idejében
tem orvosi karán az 1770—71-től 1894—95-ig terjedő tanidőben 7777 gyógyszerész-hallgató volt. A gyógyszerész-képzés első idejéből származik a latin nyelven írott gyógyszerészi oklevél, amelyet már a budai egyetem orvosi kara állított ki a gyógyszerészi tanfolyamot végzett nyolcz növendékének. Ezek között volt Tollasi György gyógyszerészmester, akinek részére 1779-ben a gyógyszerészi oklevelet kiállították. Tollasi oklevelének elnyerése után Erdélyben, Székelyudvarhelyen konditióskodott, ahonnan 1801-ben eltávozott s helyébe Maurer Sámuel jött,208 aki azelőtt Marosvásárhelyen a Mauksch-patikának volt gondnoka. Tollasi részére 1779-ben Budán kiállított oklevél* szövege a következő: „Nos Director Decanus et Facultas almae ac celeberrimae regiae Universitatis Budensis in Hungária, omnibus quorum interest, significamus, notumque hisce facimus: quod, cum laudabile, ac utilissimum Institutum per Decretum Augustissimae Imperatricis, et Reginae Apostolicae Mariae Theresiae publicae sit introductum, ut qui Pharmacopeorum in concivilitates, et gremia Pharmaceutica in hoc regno, eidemque annexis provinciis constitua recipi Soldales conducere, tyrones erudere officinae praeses, in eaque artem suam cum annexis ei praerogativis publice exercere voluerit, ante omnia examina seuera subeat, iisdemque eruditionis suae testimonium legitimo mereatur modo: praesentium itaque Imperator Georgius Tollasi nobilis Rosnauensis ex cot- tu Gömöriensi productis sufficientibus testimoniis honestae suae Progeniei tyrocinii solito tempore absoluti, Seruitiorum suorum in diuersis Pharmacopoliis fideliter et diligenter praestatorum, morumque suorum, ac vitae honestat is suplex pro examinibus institerit. Nos autem aequissimae petitioni Illius volentes satisfacere pro Die 208 Szigethy Gy. Mihály: Székelyudvarhely történetéhez. — Szádeczky: Erdélyi Múzeum, 1890. — 223. lap. # Eredetije dr. Pataky Jenő kolozsvári orvos tulajdonában van. cí 215
