Orient Gyula dr.: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története (Kolozsvár, 1926)
IX. Az erdélyi gyógyszerészet a kath. restauratió, Erdély független fejedelemségének letünése az osztrák uralom idejében
bizonyos értékű gyógyszert, vagy örök váltságul 1000 frt. lefizettek. Kolozsvárt a jezsuiták a már régóta fennálló gyógyszertárnak tulajdonosával Maukschsal álla podtak meg, gyógyszertáruknak utcára való nyithatása (nyilvános gyógyszertár) végett. Erre vonatkozó adatokat Palóczy Lajos kolozsvári gyógyszertár tulajdonos következő levél kíséretében volt szives közölni. Palóczy Lajos levele dr. Orient Gyulához. Kedves Barátom! Kívánságod szerint leírtam úgy, ahogy hallottam és olvastam. Az 1874-ik évben Sperlagh Ignácz okleveles gyógyszerész az „Egyszarvú“ című gyógyszertárban működött. Tőle hallottam az „Egyszarvú“ gyógyszertár a jezsuitáké lett volna. Ottlétekor még a kamara állványai, fiókjai, valamint a laboratórium felszerelése közül a rézüstök, a nagy és kis réz, valamint a nagy vasmozsár a jezsuitáktól valók voltak. Állítása szerint a nagy rézmozsár művészi kivitelű volt, felirattal ellátva, valószínű, hogy évszám is volt rajta. Tudtommal e rézmozsarat Ember Bogdán volt tulajdonos az 1890-es években adta el. Továbbá volt több szép bőrkötésű, nagyterjedelmű latin nyelven nyomtatott orvosi és gyógyszerészi könyv, melyek leltár mellett lettek átadva az akkori „Engel“ nevezetű bérlőnek. Sperlagh István a bérlőtől kapott 1—2 könyvet, melyek 1876—1877-ben még meg voltak, sőt később is, mikor orosházai gyógyszertár-tulajdonos volt. 1890-ben vettem át a Dr. Hintz György örökösök gyógyszertára kezelését. Ott akkor még meg volt, az ablaknál levő fiókban, leírva az 1820 és 30 évben a kórház részére kiszolgáltatott gyógyszerek jegyzékének (talán számlájának) külön álló részében a következő feljegyzés: „A jezsuiták, hogy gyógyszertárukon ajtót nyithassanak, Mauksch akkori tulajdonos a következő feltételek mellett egyezett bele: nevezetesen évenként bizonyos mennyiségű élelmi szereket (búza, stb.) bort, tűzi<24 165
