Orient Gyula dr.: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története (Kolozsvár, 1926)
IX. Az erdélyi gyógyszerészet a kath. restauratió, Erdély független fejedelemségének letünése az osztrák uralom idejében
liály. Mitter oki. gyógyszerész nyerte el a jogot, Brants mint nem is okleveles gyógyszerész elutasíttatott. Hogy micsoda címe volt a gyógyszertárnak, sem a felállítási, sem az eladási okmányokból nem tűnik ki és csak 1855- ben fordul először elő, hogy címe „Az arany sas“. „Oroszlán“ gyógyszertár. Alapítási éve valószínűleg 1819. * * * A kolozsvári orvosi és gyógyszerészi erőkről szóló városi tanácsi jelentések világot vetnek az orvos és gyógyszerészek szerzett jogaikról és működéséről. A tanácsnak 1772. november 2-án a kir. kormányszékhez tett jelentése a következő:198 „Kolozsvárott — úgymond — három okleveles orvos tudor van: Pataki Sámuel, Barra Ferencz és Fejérvári József, kiknek oklevelei fölterjesztettek, 6 sebész: Szikszai Péter, Gyulai Ferencz, Ambrus Dániel, Benkő József, Nagy Pál és Mészáros István. Ezek csak a borbély-céh bizonyítványával igazolták magukat. Ezen céhes sebészeken kívül van a várparancsnok mellett Petelenz Jakab nevű orvos, kinek bizonyítványait szintén mellékelte a tanács. Gyógyszertár kettő: a jezsuitáké, akik a tanácsnak igazoló leveleik beadását megtagadták és Mauksch Tóbiás, kinek bizonyitványait beadták. Izgalmas jelenetek színhelye volt Kolozsvár nem egyszer a jezsuita szerzet miatt. Nekik nagy és merész céljaikra nagy anyagi erő állván rendelkezésre: a pénz és vagyonszerzés vágya gyakran oly tettekre ragadta, melyeknek a polgárság ellenök való fellázadása lett a következménye. De előttük a legtöbb emberrel és erkölcsi testülettel közös két dolog: a félelem és meghátrálás ismeretiét! volt. Nagy esemény volt a jezsuita szerzetnek XIV. Kelemen (családi néven Ganganelli) pápa 1773. julius 21- én kelt bullája által történt eltöröltetése. Kívülről jött nagy indító okok hatása, hatalmas uralkodó műve volt 198 Jakab Elek: Kolozsvár története III. kötet, Budapest, 1888. <34 163
