Orient Gyula dr.: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története (Kolozsvár, 1926)
IX. Az erdélyi gyógyszerészet a kath. restauratió, Erdély független fejedelemségének letünése az osztrák uralom idejében
5. Az erdélyi Főkormányszék 7500—1864 számú tudomásul vevő irata, hogy a néhai Szláby-féle gyógyszertár oki. gyógyszerész és vegytudor Hintz Györgynek, mint őt illető tulajdonosnak, átadatott. Ezen mellékletek alapján kéretett. tekintettel arra, hogy ezen gyógyszertár 1770 előtt fennállott, tekintettel arra, hogy ezen gyógyszertár 1753 óta a Mausch Mihály-család tulajdonát képezte és azóta családi szerződések, valamint örökség alapján szállott át a jelenlegi tulajdonosra: ismertessék el a realjog , * * * A XVIII. század elején 1700-tól 1750-ig terjedő időben a gyógyszertárak száma megszaporodott, melyek között ott találjuk a szerzetesek részére adományozott gyógyszertári jogosítványokat is. Az említett időben a következő városokban állítatott fel gyógyszertár: Brassó (Őrangyal) 1720. Segesvár (Oroszlán) 1720. Szászváros (Arany oroszlán) 1727. Kolozsvár (Egyszarvú) jezsuitáké 1732. Temesvár (Gránát alma) irgalmasoké 1737. Fogaras (őrangyal) 1738. Nagyvárad (Aranykereszt) 1742. Nagykároly (Feketesas) 1747. Az elősorolt helyeken adományozott gyógyszertári jogosítványokkal Erdélyben 1750-es évig a gyógyszertárak száma 14-re emelkedett. (Az alapítási évek a gyógyszerészi évkönyvekből lettek kijegyezve s ezért nem mindegyike hiteles.) A Gubernium alatt a gyógyszertári jogadományozások tovább folytak. Egy ilyen jogadományozási okmány alapján kapott 1760-ban patika jogot Mauchs János Marosvásárhelyen. * (Ezek voltak Dr. Hintz György feljegyzései. Halála után a gyógyszertár jelenlegi tulajdonosa Dr. Hintz György birtokába ment át). 04 189
