Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)

Krompecher Ödön - Verebély Tibor: Kórbonctani repetitorium

Kórbonctani repetitori um 185 (periosteum) néha folyadék felhalmozódás által elemeit a csont felszínéről — vér (haematoma subperiostale), savó (periostitis serosa), geny (p. puru­lenta), ev (p. ichorosa) — vagy szövet szaporodásnak a székhelye; az ujdon- képzett szövet lehet tömött, heges kötő szövet (periostitis productiva fibrosa), vagy lágy nyákos, kocsonyás (gumma periostale), máskor a szomszédságot infiltráló vérdús, csontosodásra hajló szövet (sarcoma periostale). Maga a osont felszín mutathat kiemelkedéseket — ezek vagy aprók (osteophyton) vagy nagyobbak (exostosis), esetleg tumorszerüek (osteoma, chondroma, fibroma, sarcoma), — mutathat bemélyedéseket, a melyeken a csont- felszín érdes (corticalis necrosis, periostitis mellett) vagy teljesen pusz­tult (usuratio, pl. koponyán a Pacchioni szemcsék, gerinc oszlopon aneurysmák), és mutathat végre anyag hiányokat (necrosis cloaka, csont fistula), melyeken át a mélyben fekvő (csontláda) elhalt csont részletekhez jut a vizsgáló szonda (secpiester). 6. A csont metszlapján a csont és velő állomány mennyiségi viszonya, a velő állomány és a csontosodási határ mutathatnak elváltozást, a) A csont állomány a velőhöz képest megszapo- rodhatik (osteosklerosis) vagy megfogyhat (osteoporosis), b) A velő állo­mány rendesen zsir velő a felnőtteknél, vörös vagy lymphoid velő a gyer­mekeknél. A zsir velő helyét elfoglalhatja felnőttnél is élénk piros lymphoid velő (infektiók) vagy transparens nyákos velő (cachexia, öreg kor). Egyébként a csont velő egészében átalakulhat szürkés zöld, tömött szö­vetté, (leukaemia), elsajtosodásra és a csont cariosus beolvasztására haj­landó sarj szövetté (osteomyelitis fungosa, cariosa) vagy sürü genyes, véres folyadékká (osteomyelitis purulenta) ; a csont velő egyenletességét zavarhatják élénk piros vérzések (haemorrhagia), apró transparens göbök (tuberculosis miliaris), nagyobb sajtos góczok (tuberculum, gumma), vagy kisebb nagyobb daganatok (sarcoma, carcinoma), c) A csontosodási határ rendesen egy éles vonal, szürkés fehér elmeszesedéssel s dús edényzettel. Egyenetlen, kiszélesedett lesz a vonal: rhachitisnél, a mihez egy sárga elzsirosodásos öv csatlakozik: osteochondritis syphiliticánál. Az Ízületeknél: a mozgékonyságra, az izvégek helyzetére, a tar­talomra és a falak minőségére vagyunk tekintettel. 1. A mozgékonyság lehet a rendesnél nagyobb, ha az izületi szalagok lazák, vagy lehet csök­kent (ankylosis) akár az Ízület körüli lágy részek hegedése, zsugorodása (ankylosis spuria), akár az izvégek összenövése folytán (ankylosis vera). 2. Az izvégek kölcsönös helyzete megváltozhatik úgy, hogy az izvégek egymás felett részlegesen eltolódnak (subluxatio) vagy egymást teljesen elhagyják (luxatio). 3. Az izületi üreg tartalma rendesen kevés sürü nyák (synovia). Lehet: sok savó (arthritis serosa), vér (haemarthros, arthritis haemorrhagica), fibrin (arthritis fibrinosa s. crouposa), geny (a. purulenta), ev (artli. ichorosa), esetleg valamely szilárd test (corpora libera s. ory- zoidea). 4. Az Ízületek falai közül a porc és synovialis hártya mutathatnak elváltozást. A porc lehet: bársonyszerüen fellazulva; mutathat: anyag hiányokat (arthritis ulcerosa sicca), anyag hiányokat és burjánzásokat (arthr. deformans), összenövéseket (arthr. adhaesiva), áthathatja a porcot: fehér krétaszerü berakodás (arthritis uratica) vagy sajtosodó sarj szövet (arthritis fungosa). A synoviát boríthatja geny (arth. purulenta) vagy fibrin (arth. fibrinosa), a synovia szövete lehet sávosán beivódott duzzadt, belövelt (arthritis), elsajtosodásra hajló, sarjazó, gümőkkel behintett (arthritis fungosa), vagy heges, zsugorodott (syphilis).

Next

/
Oldalképek
Tartalom