Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Krompecher Ödön - Verebély Tibor: Kórbonctani repetitorium
178 Krompecher Ödön és Verebély Tibor rődött alapú (ul. carcinomatosum). A kiemelkedés lehet nyálkahártyától borított livid kék, vérrel telt üreges (varix), lehet duzzadt folliculus - ilyenkor vagy tömött (hypertrophia follicularis intestinorum) vagy genyes (enteritis follicularis abscedens) vagy velős, esetleg pörkös (typhus abdominalis), vagy sárgás sajtos (tuberculosis) a tüsző, — lehet kocsányos vagy szélesen ülő göb (adenoma, polypus) s végre a muscularist infiltráló duzzanat (carcinoma). A rák leggyakoribb helyei a béltractus szűkületei; az oesophagusban a bifurcatio tracheae helye, a cardia feletti, s a pharynx alatti rész; a gyomorban a pylorus és cardia; a bélben az anus, flexura sigmoidea, lienalis, hepatica, coecum. duodenum. A rák alakjai; szívós kötőszövetes, zsugorodó (scirrhus) vagy lágy, velős, kifekélyesedő (carc. medullare) vagy kocsonyás, áttetsző, alveolaris (carcinoma gelatini- forme alveolare) végre göbös, későn kifekélyesedő, főleg a fiatalabb években fejlődő (adenocarcinoma). A nyál mirigyeit lehetnek a normálisnál kisebbek (parotitis chronica fibrosa előrement lobosodás után) vagy nagyobbak. A nagyobbodás oka vagy lobos termékek felhalmozódása kötőszövet és mirigyállományban — néha inkább savós (parotitis epidemica), máskor genyes jellegű az izzad- mány (parotitis purulenta, a submaxillarison: angina Ludwigi) — vagy göbképzödés, — a mely göb lehet élesen körülírt (fibroma, myxoma, chondroma, endothelioma) vagy a környezetet infiltráló (sarcoma, carcinoma) — végre lehet cysta képzés (syalocele, ranula) a mirigyek kivezető csövén. A májon tekintettel vagyunk a tok minőségére, a máj nagyságára, tömöttségére, színére, metszlapjára, a máj véredényeire és az epeutakra. 1. A tok rendesen sima, fénylő. Lehet rajta, — eltekintve a peritoneum általános elváltozásaitól, — megvastagodás akár körülírtan (perihepatitis chron fibrosa circumscripta) akár diffuse (eadem diffusa), lehet összenövés a környezettel (perihepatitis adhaesiva) s lehetnek behúzódások ; az utóbbi vagy J harántul (füzési barázda) vagy felülről le (légzési vagy diaphragma barázda), vagy a jobb lebenyen ivalakban (bordaiv barázda), vagy szabálytalanul fut (hepar íobatum, legtöbbször syphiliticum). 2. A máj átiag 1600 gr .nehéz; kisebb ennél, ha elemei bármely okból pusztulnak, nagyobb ha elemei szaporodnak, duzzadnak. 3. A máj rendesen tömött, rugalmas. Lehet lágyT, petyhüdt, törékeny (degeneratio parenchymatosa v. adiposa), lehet tészta- tapintatú, újjbenyomatokat megtartó (infiltratio adiposa), igen tömött, merev (deg. amyloidea), végre szívós, metszésnél csikorgó (cirrhosis hepatis). 4. A máj rendesen barnás vörös színű. Lehet halványbarna (anaemia hepatis), sötétvörös (hyperaemia s. cyanosis hepatis), sötétbarna (atrophia , brunea hepatis), sötét szürkésbarna (malaria), sárga (zsirosodás) és zöldes J (epepangás). 5. A metszlap rajzolata rendesen olyan, hogy sötétebb barna { az acinusok közepe, világos barna az acinus körzete ; a metszlap sima. A metszlap elváltozásai diffusak vagy körülírtak, a) A diffus elváltozások vonatkozhatnak megkisebbedett vagy megnagyobbodott májra. Kisebb májon a rajzolat lehet megtartott, de az acinusok igen aprók (atrophia simplex hepatis), esetleg sötét barnák (atr. brunea h.); lehet a rajzolat teljesen elmosódott, s e mellett a máj sárga (atrophia hepatis flava) vagy sárga, vörös foltokkal (atrophia hepatis rubra); végre lehet a rajzolat megváltozott, és pedig lehet a centrum besüppedő vörös, a peripheria kiemelkedő barnás (hepar moschatum atrophicum), vagy lehet az egyes acinus besüp-
