Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
184 Magyar orvostörténeti adattár Bihar megye főorvosa és Sztacho János nagyváradi gyógyszerész Biharmegye rendjeihez 1763-ban tett jelentésükben (a vármegye levéltárában) négy forrást említenek, melyek rendkívül gazdagok és bárhol ássák meg a fürdő talaját, mindenütt meleg források törnek elő. Hatvani István elől idézett munkájában (33) négy fürdőt említ : a) az Urak fürdője farostélyzattal van körülvéve s a vendégeket befogadó szobákkal körülépítve, melyekből egyenesen le lehet menni a tükörfürdőbe, mely oly meleg, hogy némelyek szédülést kapnak benne, sőt el is ájulhatnak ; b) a köznép számára való, 13 % láb széles és 28% láb hosszú fürdő ; c) a Sárosfürdő és d) a Szent Lászlóról nevezett tükörfürdő, mely náddal van fedve s fedelét csupán faoszlopok tartják, úgyhogy a szél szabadon járja. Hatvani ezt tartja a leghasznosabbnak s csudálkozik elhanyagolt állapotán. 528. 1777. Fürdők. — Gömöry István (győri nemes) : Dissertatio inaug. med. de aqua soteria opmns Ladislaiensi. (Hely nélkül ; Patzko F. Ágoston betűivel.) A nagyszombati egyetemen készült doktori értekezés, mely Bakonyszent- lászló (Veszprém m., zirci járás, Pannonhalmától két órányira) kénes hévvizének elemzését és orvosi hatásait fejtegeti. A környék lakosai régidő óta használták belsőleg is, de csak a szerző idejében rendeztek be ott egy kis fürdőépületet stb. a tulajdonosok : gr. Esterházy Ferenc és Gábor. A fürdőben vendéglő sem volt ; a vendégeket a fürdő kezelője, Óvári János sebész, látta el («sat vili pretio») eleséggel.-——529. 1777. Nagyszombati egyetem áthelyezése Budára: Győry OKT 109.; MOE I. 18 ; az erre vonatkozó latinnyelvű királyi rendelet (in extenso) : Linzb. II. 728—736. és 787. Hogy milyenek voltak Budán akkoriban a közegészségügyi, kórházi és egyetemi állapotok, arról a következő, eléggé lehangoló, jellemzést adja Town- son (78) : «For hospitals this town (Buda) is badly off ; that belonging to the University is good, but can admit very few; twelve or fifteen only; and that which belongs to the town, and is called the Burger-Hospital, is, I hope and really believe, the worst in Europe. Had I not seen it, I could not have believed such to have existed in this town. Every thing here, building, furniture, attendance etc., etc. is miserable, stinking and dirty. In a little shabby room, in which were eight beds, there was only one small window, and this shut, though the weather was hot. Seeing some flies on the face of a poor wretch, who appeared almost gone, I approached him ; when one of the sick, thinking I doubted whether he was dead or asleep, said, «0, Sir, he is dead enough». Surely Joseph II. never was in this hospital, or he would have suppressed it as an insult to humanity. I believe there are in the town, as in most Catholic countries, some convents who undertake the painful but humane office of serving the sick. — The University has the rich foundation of twenty thousand pounds annual income ; four thousand is applied to pay the salaries of the Professors . . . The collection of instruments for natural philosophy, and the models of machines, are good ; and the Museum of Natural History, which contains the collection of the late Professor Pillér,1 besides that of the University, may be ranked amongst the fine collections of Europe. The Library occupies a very fine extensive hall ; it possesses too few modern books of science, yet seems useful, by being very accessible, which is not usual with most public libraries ; yet I found it not much frequented. The Botanical Garden is good, but has very little hot-housing». A nagyszombati egyetem áthelyezésének gondolata éppenséggel nem volt új. Már Pázmány is számolt vele, mikor alapító levelében azt írta, hogy ha a törököktől majd megszabadul az ország és valamelyik más alkalmasabb város (opportunior urbs) kínálkozik: helyezzék oda az univerzitást. Eleinte vitáztak azon, hogy Pestre vagy Budára vigyék-e, de végre is az utóbbit választották, mert Buda olcsóbb is, csöndesebb is, és ajánlatai is előnyösebbek, mint Pest városáé. Budának elég szép számmal voltak nagy épületei s ezekhez még hozzá lehetett számítani a Mária Teréziától felajánlott királyi palotát is, míg 1 Pillér Mátyásnak, az állat- és ásványtan tanárának nagyértékű gyűjteménye (a «collectio Pilleriana»), melyről lásd Győry : OKT, 165.
