Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
174 Magyar orvostörténeti adattár volt, ki 1771-ben legfelsőbb parancsra a lengyel határon mutatkozó pestis továbbterjedésének megakadályozására Magyarországba küldetett, 1773-ban hasonló küldetésben a török határon működött (mindkét helyen sikerrel). 1776-ban Máramarosmegye főorvosa lett, 1778-ban Nagybányán praktizált, majd később Tirolba tért vissza. 481. 1770. Járványok. — a) Himlő és furunculosis. (?) — Ez évben Szarvason, mely akkor még hitvány kis község volt, oly nagy erővel pusztított a himlő, hogy naponta 16—20 gyermeket is temettek. 1768-ban ugyanitt «furunculus gangraenosus»-járvány volt, melyben szintén igen sokan elpusztultak, némelykor már 2—3 nap alatt. (Neumann, 151.) — b) Maláriajárvány Temesvár vidékén, mely báró Born leírása szerint nagyon sok áldozatot követel. (L. Schwarz Ignác cikkét: Orvosi Hetilap, 1891. 627.) 482. 1770. Generale normativum in re sanitatis. Az egész országra szóló «általános egészségügyi szabátyzatiíT^Egészében latinul közli Linzb. II. 535 s ugyanezt németül I. 821.) E fontos rendelet, mellyel a közegészségügy rendezése hazánkban kezdetét vette, (Skollanits Ferenc József műve), kimondja, hogy minden vármegye és sz. kir. város köteles egy-egy egészségügyi bizottságot (commissio sanitatis) rendszeresíteni, melyek mind a helytartótanács hasonnevű bizottságának fennhatósága alatt állanak. Ezek a bizottságok ellenőrizték az ország összes orvosainak, sebészeinek, gyógyszerészeinek, borbélyainak, fürdőseinek és bábáinak működését. A szabályzat utasításokat ad a gyógyszerészek ellenőrzésére és s patikák vizsgálatára, a kuruzslók ellenőrzésére, emberi és állati járványok idején való orvosi ténykedésekre vonatkozólag, előírja az orvosok, sebészek és fürdősök eskümintáját, a megyei fizikusok funkcióit, a határzárak és kontumác-intézetek berendezését s ellenőrzését, a fertőtlenítő eljárásokat, a rastellumok elkészítését és berendezését. Ez a rastellum vagy «pestis-rekesz» nem volt más, mint egy fából való kisebb ház, hová a pestissel fertőzött (szigorúan elzárt) épületek lakói számára a szomszédos falvak lakosai veszedelem nélkül odavihették az élelmiszereket. A háznak legalább 500 lépésnyire kellett lennie a fertőzött falutól, minden oldalról négy láb magas fakerítéssel körülvéve, belsejében külön helyiséggel az egészségi biztos és a pénzfertőtlenítés (papírpénz megfüstölése, ércpénznek ecetesvízzel lemosása) számára. Az «egészségi tisztek» hosszúnyelű faharapókkal vették át a vevőktől a pénzneműeket. A rastellumok használata az 1831. évi kolera idején is el volt rendelve s Linzb. VI. kötetének 22. lapján részletesen olvasható az, a rastellum képével és alaprajzával együtt. Ugyanitt (21.) meg van írva : hogyan történt a levelek, iratok megfüstölése (kén, salétrom és korpa keverékének füstjével, szitán vagy rostán, átlyukgatással). Mindez nagyon körülményes és meglehetősen céltalan dolog volt. Hogy miért céltalan? — azt már megírtam máshol (MOE I. 302), Pulszky Ferenc kolera-emlékeit idézve. 483. 1770. Húslátók. Mészárosok ellenőrzése, Szentgyörgy városában : lásd Corp. Statut., IV. (2.) 803. 484. 1770. Csatornázás és vízvezeték Bártfán és Eperjesen a 15—19. században : lásd Tóth III. 639. Sárosmegyében a megyeszerte sokfelé található ásványvizek pótolták az esetleg nem kielégítő kútvizet. Eperjesen a borkúti vizesek (wodarkaner republik, a 17. században állítólag 541 ember) szállítják ősidők óta a savanyúvizet. A bárt- fai nép a Népkút savanyúvizéből egy-egy napi szükségletét 3 fillérért vásárolhatja. A szebenhegyi vízről azt írja Szerdahelyi 1770-ben, hogy a vele élő emberek nagy kort érnek. x 484/a. 1770. Nagyszombati egyetem. — Ez év november 8-án nyitották meg a nagyszombati, most már teljes egyetem első (1770/71-iki) tanévét ; az orvosi karon azonban csak november 29-én kezdték meg az előadásokat, mert csak ekkor készültek el a szükséges (ideiglenes) helyiségek, melyekben másfél évig maradtak, míg az orvosi kar részére emelt új épület stb. fölépült. Az orvosi kar mingyárt az első előadások megkezdése után kéri a királynét, hogy a többi karokhoz hasonlóan az orvosi kar is ajándékoztassék meg jogarral, dékáni köpennyel (epomis) és pecséttel. A kar első igazgatójául a nagyszombati városi
