Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

184

Magyar orvostörténeti adattár

párizsi fakultás dékánja, Hecquet Fülöp, még- 1705-ben is azt mondja egyik iratában [„De l’indécence aux hommes d’accoucher les femmes“], hogy a férfiorvosnak nem illik, legfölebb csak a legritkább esetekben, jelen lenni a szülésnél V. ö. Le Progrés Médical, 1911. 134.)

740. 1551. Emberölés. Prostitutio. — Paráznák, gyilkosok büntetéséről szóló határozatai a marosvásárhelyi országgyűlésnek: Érd. Orsz. Emi., I. 506.

741. 1554. Pestis. — a) Erős pestis a Muraközben és Kcipronczán. Székely Lukács scordium-füvet kér ellene Nádasdy Tamástól; (ez ismételve előfordul.). T. T., 1907. 532. — b) Békésen és környékén. (Karácsonyi János: Békésvmegye története, I. 248.) — c) Erdélyben: „Pestis (cuius semina Coronae primum, sub initium anni 1553, deinde Cibinii, circa festum Martini eiusdem anni, sparsa sunt), cum in omnes Transylvaniae partes, sese effudisset, ibidem crudeliter grassata est.“ (Siglerus Chronologiájában; Bél Adp. 74; Schwandtner, I. 888.) — d) Nagyszebenben 3200 ember esik a járvány áldozatául. „Manche Menschen stürben gleichsam gehendt und ste- hendt, bekamen ein hauptwehe und thodtflecken, ergaben sich von stundt, beurlaubendten von ihren bekanten undt stürben mit gesunden leibern.“ (Sigerus, II. 89.) — e) Pestis per totam Transsilvaniam grassatur.“ (Quellen, IV. 8., 490.) — f) Báthory András írja Fejérvárról (Erdély?) Nádasdy Tamásnak: „Ez országban szerinszerte (zerijnzerte) nagy döghalál vagyon. Kírem kegyelmedet, hogy te kegyelmed kildene egy kevés terjéket ide pis- pek uramhoz, ő nekem megadná. Itt sehol nincsen jó patika. lm kiltem egy receptát te kegyelmednek, ez is dög ellen való; ha lehetne, kildene ez félét es te kegyelmed. De mind ezekkel nem kellene kísni, mert igen környől vött az pestis.“ (O. L., Nádasdy-levéltár.) — g) Az 1554. évi erős pestisjárványt Lewenwald is említi, ellenben Linzbauer (L, 175.) kételkedik benne! —■ h) „1554. esztendőben egész Erdélyben egy igen nagy döghalál lön, kinél nagyobbat emberi emlékezet soha nem tudhat említteni, ki miatt nagy sok nemzetségek elfogyának a világról.“ (Mikó, I. 16.) — i) Az erdélyi rendek kérik a királyt (Ferdinándot), hogy a köznyomorra való tekintettel engedje el az ezévi adóhátralékot (Érd. Orsz. Emi., I. 476.) — j) A Bousbecque- kel törökországi követségben járó magyarok pestisben pusztulnak (Lersch, 236.).

742. 1554. (szept. 17.) „Scirrhus“ uteri. —Nádasdy Tamás orvosa, Kőrös Gáspár dr„ a nádorhoz intézett levelében (OL.) hosszasan bizonyítgatja, Hippokratesre is hivatkozva, hogy Nádasdyné (Kanizsay Orsolya), bár a méhében scirrhusa fejlődik, gyermeket is szülhet még. Nagy Antal feleségének is ez volt a baja, mégis erőteljes fiúgyermeknek adott életet. — (Ezt a levelet egészben közli Szmollényi: A középkori Szeged műveltsége, 1910.,

121., de persze rengeteg olvasási és sajtóhibával, a sorok összevissza-keverésével; v. ö. MOE, I. 235.) A scirrhus alatt nem szabad ez esetben rákot érteni; e szó régi jelentéseiről íi Kraus L. A.: Krit.-etymol. medic. Lexikon, 1844., 929. stb.

743. 1554. Klistély. — Batthyány Ferenc írja Nádasdy Tamásnak, hogy sok halat evett s utána vizet is ivott (nem ugyan nyers vizet, hanem juleppel és cukorral édesített aqua decocta-1) — ez megártott neki, pedig kétszer klistélyt (duas christeras) is vett. (Orsz. Levéltár; Nádasdy-levélt., B. 2. csomag; 1554 dec. 24.)

744. 1554. Orvos- és gyógyszerküldés. — Erdődy Péterné (Thahy Margit) írja Nádasdy Tamásnénak (1554. márc. 20.): „Mi mind az mi szerelmes