Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 307 járt ki az orrán“ s az ő véleménye szerint a borbély gondviseletlensége miatt kellett a betegnek meghalnia. Egy másik tanú (Barbély Miklós) azt vallja, hogy a sebesnek „felfúrtuk a fejét s akkor mingyárt a velejéről egy kis fejér genyedség jött fel, de a válúját is igen megütögethették volt“. (Kassa város levéltárában, 5138. sz. — PNG.) 1109. 1606. A gyógyszerészet állapota Sopronban; (a Dispensatorium Augustanumot használták, a gyógyszereket Bécsből hozatták stb.) Ko- ritsánszky Ottó cikke („Ein altes Dokument“), Pharmaceutische Post 1906., (Baradlainál [313] tévesen 1905.), 44. szám, 689. A cikk szerint Armbeuster (sic! Armbruster [János? v. ö. Linden., 522.] helyett) soproni orvos följelentette Heringthauser (sic! Heringshauser helyett?) Pál ottani gyógyszerészt, hogy romlott gyógyszereket tart, a quidproquo-szabály ellen vét, bein. Tórökszentmiklós 1595-ben (Hufnagel képe; Apponyi-féle gyűjtemény, Nemz Múzeum). A mecset alatt látliató kettős kupolás épület a török fürdő. tegeket gyógyít stb. A gyógyszerész mindezen vádak ellen hosszasabban védekezik. 1110. 1606. A soproni fürdő bérlete. — „Den 27. November Balthasar Gschwendner Bader umb die zween Emmer Weins jährlichen Deputats wegen der Spittaler angehalten. So ihm bewilligt worden. Dessgleichen ist ihme das Padt noch auf ein Jahr pr. 40 D. Zinns gelassen worden.“ (Sopron Mon., II. 256.) 1111. 1606. Sebészekről Komárom városának statútuma: „Végeztének az uraim borbélyok felől: Hogy az borbélyok mikor egy elsőben leköti (!) az sebest más mester hozzá ne nyullyon, az első mester hire nélkül és akaratja ellen; holott hozzá nyúlna büntetése leszen, de úgy, hogy szerével hozzá nyúljon, mert ha szerével hozzá nem nyúl büntetése leszen még testiben is. Ha oly sebes volna, az mely nehéz volna, tartozik olyan mester 20*
