Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár

17S

Brownt, Tolliust. Bél munkájában három érdekes (itt is közölt) kép van a két fürdőről és a szklenói „izzasztó barlangiról (specus sudatoria, quam Germani Schwitzloch, Slavi Parenicza adpellant). Rayger Károlynak Wern- her munkájához írt Commentarius-ät (W., I. 202.) sem Weszprémi, sem Vámossy (p. 43.) nem tudta megtalálni.

704. 1549. Stubnyán 1549—1552. között készült az „új fürdő vagy úri fürdő“, a mai „vörös tükör“, míg a régi fürdő ezentiíl „paraszt-fürdő“ nevet viselt (a mai „nép-fürdő“). 1549-ben a fürdő már 70 frtot jövedelmezett Körmöcbányának, s ez oly nagy összeg volt, hogy az irigy Révay Ferenc osztozkodni akarván a haszonból, Stubnya szomszédságában házat építte tett, miből pör támadt. Körmöcbánya került ki győztesen, miután 500 frt kárpótlást fizetett. Rendes fürdőorvost, illetve „borbélyt“-t is találunk már ez időben Stubnyán. Részint az egyre érezhetőbbé váló lakás30. Vihnye. (Bél Mátyás után.)

hiány megszüntetése, részint a környék erőszakoskodó uraival szemben, a kellő védelem végett a város egy „kőház“-at építtetett Stubnyán, amely máig is fennáll. Stubnya volt ezen kornak határozottan a legelső fürdője. (Vámossy, Fürd. 192.)

705. 1549. Ásványvizek és fürdők. — Ez évben jelent meg (Baselben) Wernher György fontos értekezése a magyar fürdőkről és ásványvizekről: „De admirandis Hungáriáé aquis hypomnemation“ (bécsi kiadása 1551-ben), melyről részletesebben lásd: Linzb., Heilqu. 28. és Linzb., Consp. — Ugyanőtőle: „Hypomnemacion de aquis in Scepusio admirandis“ (Bécs,

1551., Szabó—Hellebr., III. [1.] 121.) és „Von den wunderbarlichen Wassern in Hungern khurtzer bericht“ (Bécs, 1558., u. o. 135.).

Wernher munkáját, melyet Schwandtner az ő I. kötetéhen (842—862. old.) egészében közöl, kivonatosan ismerteti Demkó (313—315.), kinek vázlatát kiegészítem azzal, hogy Wernhernél még a következő magyar- országi források rövidebb-hosszabb leírása is megtalálható: esztergomi hévvíz (851), a Selmecbányái melegforrások, („quae vocantur Roselinae, in