Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár

169

extenso közli: Egyháztört. Emi., IV. 192. is, hol többek közt az is olvasható, hogy a püspök Ferenc borbélynak (Francisco Barberio), kit a servitor-^ ai közt említ, hagyja coboly-subáját, aranyláncos keresztjét és azonfelül 100 aranyat. Caesar orvos valószínűleg nem más, mint Delphio Cézár, ki 1542-ben Nádasdy Tamást is gyógyította Sárvárott. Egy Malatesta Frigyestől hozzá intézett (bizonyos pilulákról és electuariumról szóló) levél található az 0. L. Nádasdy-iratai között (v. ö. MOE, I. 71.).

684. 1543. Syphilis. — Tectander (Zimmermann) József krakkói orvos, Zápolya János feleségének, Izabella királynénak archiaterje. 1548-ban, 86 éves korában halt meg. 1536-ban egy gyűjteményes munkát adott ki a syphilisről Baselben, szintúgy Miechow-nak két kisebb orvosi munkáját Krakkóban. (Hirsch: Biogr. Lex., V. 627.) L. még róla W., II. 201. és III.

394., hol Wernher Györgynek és másoknak róla készített verses epitaphiuma is olvasható.

685. 1543. Vágóhíd Besztercebányán. — A besztercebányai mészárosok kérik a városi tanácsot, hogy (úgy mint régebben) a maguk házánál, otthon vághassanak; a tanács azonban megtagadja ezt. Ebben az időben már rendes vágóhíd volt Besztercebányán, a Garam partján, ugyanazon a helyen, hol az még a múlt század végén is állott. (Jurkovich, 1475. 1.)

686. 1544 és köv. Kórház részére húsnak, zabnak s egyéb áruknak elkobzása Besztercebányán, Körmöcbányán, Selmecbányán stb.: 1. Corp. Statut., IV. (2.) 80., 117., 158., 188., 271.

687. 1545. Ebben az évben jelent meg Dionysius Siebenbürg er-nek kis munkája: „Ein nützlichs, vund tröstlichs Regiment wider des gyfftig Eieber der Pestilentz.“ (Nürnberg, Christoff Gutknecht, 4o, 26 oldal; csinos fametszettel elején és végén: Salzburg városának címere, melyet két gyermek tart.)

Egy külföldi ódonkönyvkereskedő következőket írja róla: „This very rare booklet on the plague, unknown to the bibliographers, contains at the beginning prophylactic instructions i. e. the causes and means of infection of the plague, its predication and signs, remedies and diet. Then follow descriptions of symptoms, diet, medicines, bleeding, proceedings for stengthening the heart and liver and finally of small-pox and carbuncles. The book ends with theological consolation for sick people. The author, probably a Transylvanian (= Sibenbiirger), seems to have been appointed physician of Salzburg, for he dedicated his work to the Council of that town.“

Ilyen nevű erdélyi szerzőt és munkát seholsem találok a rendelkezésemre álló egyéb forrásokban.

688. 1545. Steinensis Kristóf kassai orvos értekezése az oleum juniperi- ről, mely „majdnem minden“ emberi betegséget gyógyít. Hosszú részletet közöl a ritka könyvecskéből W., III. 369., a szerző rövid (és igen hiányos) életrajza kapcsán. Demkó (294. old.) Stein-nak nevezi.

689. 1545. Doctor Johannes nagyszebeni orvos (külföldről jött, ezért is 16 forintot kapott a várostól útiköltségül.) Körülbelül ugyanebben az időben működött Nagyszebenben Bonä Bálint orvos is. (Arch, sieb., N. F. XX. 5.)

690. 1545. Pestis. — a) Iglón sok áldozatot szed. (Münnich, 244.) — b) Lőcsén is erős járvány; 800 embert visz el. (Hain Gáspár krónikája,

1910., I. 93.) — c) „Leutschoviae pestis horribiliter grassata est a festo Jacobi usque ad festum Andreae. Extinctae sunt illa clade circiter octingentae personae.“ (A Leibitzer-féle krónikában; Wagner, II. 54.) — d) Kézs-