Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Régi magyar gyógyszerészekről és gyógyszertárakról
Régi magyar gyógyszerészekről és gyógyszertárakról 87 receptírás közben nem igen törődik a páciens zsebével („die Apotheker sind meine Feinde, weil ich ihre Büchsen nicht leere, meine Recepte sind einfach und simpel... Meine Pflicht ist den Kranken zu helfen und nicht die Apotheker zu bereichern“). A marosvásárhelyi Mauksch-féle gyógyszertár tulajdonosa (a 18. század végén) azt írja az ő igen érdekes instrukciójában,57 hogy azoknak az orvosoknak, kik a gyógyszertárnak „hasznot hajtanak“, a saját használatukra való gyógyszereket ingyen kell adni, de az ilyen ingyen adott orvosságokról is pontos jegyzéket kell vezetni, hogy ellenőrizhető legyen, érdemes-e adni máskor is? Ez a kedvezmény a chirurgusnak is megadható, de csak akkor, ha elég sokat ír; aszerint, hogy mennyi recipét és milyent küld, tartozásának a felét vagy harmadát el lehet engedni. „Mivel pedig — sajnos — az orvos uraknak újévkor 29. Czottmann Bertalan kassai gyógyszerész és felesége fogadalmi képe. Mettertia-oltár a kassai székesegyházban. Babocsai János mester munkája. A gyógyszerész és felesége térdeplő helyzetben imádkozik; előttük a két családi nemesi címer; ezek közt hatalmas kétfülű gyógyszerészi mozsár, rajta Kassa város címere és az 1516-os évszám. A gyógyszerész cinóbervörös ujjasban, melyre bő sötétbarna köpeny borul. A gyógyszerész mögött védőszentje; fehér ruhába öltözött (valószínűleg már halott) felesége mögött angyal. A két imádkozó alak fölött középen szt. Kozma és Demjén, kiknek arca és ruházata sok tekintetben emlékeztet a 27. képre. A baloldali (Kozma) borotvált arcú, magas vörös sapkával, két kezével urinálét tartva szemei elé. _A jobboldalon szt. Demjén, mint bosszúhajú szakállas férfi, fején szintén vörös sapkával, mely szürke prémes karimával van ellátva; jobbjában hengeralakú, födeles szelence, baljában gyógyszerészi kenőkanál. (V. ö. Archaeol. Értesítő, XXII. 1992. 386.) mindenütt ajándékot küldenek, úgy itt Vásárhelyt is küldeni kell. Az ajándék lehet egy finom süveg cukor, 4—7 font kávé, egy doboz Pulvis furnalis vagy Troch. Benedicti és ha a citrom szép, úgy ebből is hat darabot. Az olyan orvosnak, akinek csak kis gyakorlata van és keveset ír, csak a fele adandó“, a sebészeknek pedig — mivel hogy kevés recipét írnak — egyáltalán nem jár fijévi ajándék, hanem csak „komplimentum“ 57 57 Orient Gy.: Az erdélyi Nemzeti Múzeum kebelében felállított gyógysz. múzeum. (Kolozsvár, 1918.) 277.
