Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)

Adattár

Idősb Bayger Károly (1641—1707) életéhez

235

belopózott a misztikum. Néha azonban ezek a csodás dolgok is egészen jól magyarázhatók mai ismereteinkkel.5

5 Többek közt maradt egy értekezése: De vermibus cum nive cadentibus (Miscell. curiosa, IV. [1688.] 76.), melyben leírja, hogy 1672 novemberében Besztercebánya körül olyan hó hullott, mely tele volt mindenféle különös, eleven férgekkel. E férgek közül néhánynak a rajzát is adja s ebből zoológus barátaim megállapították, hogy az I. számú két féreg nem más, mint a csibor lárvája, a II. és III. számúak Stratiomyidák (mocsári legyek) lárvái, a IV. számúak pedig valószínűleg apró csíkbogár- (Collymbetes-) félék, melyeket a téleleji szélvihar a levelekkel együtt, melyekre tapadva voltak, a beszáradt pocsolyákból felkapott s a kisebbeket magával ragadva, a környéken széjjelhurcolta. (Megjegyzem még, hogy legújabban, e könyv sajtó alá rendezése közben, Kubacska András a „Természet“ c. folyóirat 1929. évi folyamának 65. oldalán, hol a hóférgek teljes hazai irodalmát és Bayger ábráit is adja, az én szakértőimmel szemben azt állítja, hogy Rayger hóférgei egészen kétségtelenül nem egyebek, mint a Cantharis rustica Fall, lárvái. A zoológusokra bízom a döntést s egyúttal utalok Jablonowski cikkére: A „hóbogarakról“, Természettudományi Közlöny, 1898. évf., hol a Bagotán, Brádon és Barsmegyében hullott hóbogarak lárváinak kitenyésztéséről is szó esik.)