Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Első fejezet. Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy és a budapesti egyetemi orvosi kar állapotára 1867 előtt
(Regium Consistorium Universitatis) neve alatt egy oly testületre bízták, mely legfelsőbb helyről kinevezett elnökből és a karok igazgatóiból állott. E testület képviselte az egyetemet a felség és a kormányszékek irányában; foganatosította a felsőbb intézkedéseket, birálta •és helybenhagyta a tankönyveket, fegyelmi felügyeletet gyakorolt tanárok, tanulók felett. A kari igazgatók vezették a kari ügyeket, elnököltek a karbeli üléseken, a szigorlatokon, referáltak a kari ügyekről a tanácsban. A consistorium mellett a régi egyetemek mintájára volt egy akadémiai hatóság (Magistratus Academicus), mely a Rector Magnificus, cancellár és négy dékánból állott, hatásköre azonban csak a szertartásoknál volt. A dékánokat az egyes karok tanárai és bekebelezett doktorai választották, a nagyságos Rektort előbb a négy dékán, később a négy procurator választotta; a négy procuratort pedig az egyetem négy nemzetsége : úgy, hogy az összes egyetemi tanárok és bekebelezett doktorok egybegyűltek, magyar, német, horvát és cseh nemzetre oszlottak fel és egy-egy procuratort választottak. Ily bonyolódott szervezettel indult meg az egyetem és benne az orvosi kar működése, melynek első kari igazgatójául: Gilg János nagyszombati városi főorvost nevezték ki, tanárokul pedig öt tanárt, kik első dékánnak — miután bekebelezett doktorai a karnak még nem akadtak — magok közül Prandt Adámot, az élettan és gyógyszertan tanárát választották. E szervezet lényegében ugyanaz maradt az 1777-diki országos tanulmányi rendtartás (Ratio educationis) szerint is, melynek intézkedései lettek irányadók a Budára áttett egyetemre is. Az egyetem élén annak főigazgatója és elnöke állott, ki a helytartótanács tanulmányi bizottságában is elnökölt (Praeses Regiae Universitatis unaque Supremus Studiorum per Regnum Director). A nagyszombati consistorium neve változott meg csak egyetemi királyi tanácscsá (Regius Universitatis Senatus), különben hatásköre ugyanaz maradt; elnöke 600, tagjai 5oo frt fizetést kaptak. Az akadémiai hatóság (Magistratus Academicus) maradt úgy mint volt. Csak belejöttek a négy karnak seniorai is. A rector magni- ficust a négy dékán, a dékánokat a kar (tanárok és bekebelezett tagok) választották. A kinevezett tanács hatáskörében maradt a tanulmányi ELSŐ TESTÜLETI SZERVEZET NAGYSZOMBATBAN ÉS BUDÁN. KARI IGAZGATÓ. 7
