Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - III. Duna-Tisza köze
174 Duna—Tisza köze. — kahaexia málarica — fajul s részint az általános kimerülés, — adynamia — részint az általános vízvér — hydraemia — öli el a beteget.“ Ha Pest megye mostani malariografikai térképét szemléljük, megállapíthatjuk, hogy a szóban levő fertőzeti betegség az akkori egész területre kiterjedő endémiális jellegét teljesen elveszítette. A hajdani nagy tájkórnak csak szétszórt reziduumai láthatók még mint apró, élesen körülírt sötétebb gócok a szélesterjedelmű világos mezőkben. Ilyen sötét foltokat látunk mindjárt a fővárosunk alatt elterülő, úgynevezett soroksári Dunaág mentében, magába foglalva Csepel szigetének északi és déli pólusát. Ez a terület, délnek szélesbülvén, a megye belseje felé magába öleli a lacházai, apaj-pusztai tájékot, ily módon egészében Pest vármegye legterjedelmesebb váltóláz-gócát képezvén. Alább látjuk a duna- menti kicsiny solti lázterület sötétlő foltját s majd Kiskőrös városa és a Duna folyam közt az akasztóvidéki mocsártérség sűrű-szórványos jellegű váltólázas területét. Mindeme részek azonban valóságos járvány - jellegű betegülési arányt sehol sem mutatnak s így mondhatjuk, hogy ezidőszerint Pest megyében tulajdonképpeni tájkóros góchelyek már nincsenek. De a váltóláz azon még mindig jelentőségteljesen számottevő fokozatának, amit sűrűségi skálánkban „szórványos“ jelzővel határoztunk meg, mikép térképünk mutatja, a megyének jelentékeny, bár szétdarabolt területén van még helye s ebben a tekintetben, csupán a megye felső, Budapesttől északnak elterülő és leginkább dunajobbparti, erdős, hegyes részlete mutat előnyös eltérést, mivel itt az ilyen „sporadikus“ malaria- esetek csak apró, élesen körülhatárolt szigetekben lépnek fel, míg a déli, alföldi rónatájon, a Duna- és Tisza mentén épp úgy, mint a folyamközi síkon, szeszélyes idomú, nagyobb kiterjedésű foltokat alkotnak, amelyek összességük oen a megye területének egynegyed részét borítják be. Legnagyobb területet — Pest megyének
