Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)

I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - II. Duna jobbpartja

II. Duna jobbpartja.

Területileg magában foglalja Magyarország délnyugati hegyes-dombos vidékét, melyet háromoldalról tekintélyes folyóvizek és pedig észak s keletről a Duna, délről a Dráva határolnak. A rhombalakú terület keleti oldalán a stájer-ausztriai hegység, kelet-északi sarkán a Lajta folyó vonul el.

Közigazgatásilag 11 vármegyére, névszerint: Baranya, Fejér, Győr, Komárom, Moson, Somogy, Sopron, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyékre oszlik.

Táj- s vízrajzi tekintetben a Duna-folyant menti sík vidék, mely több helyen e folyamnak széles áradá- sos területet nyújt, a Fertő-tó és az egykoron hírhedt Hanság-mocsár vidéke Sopron és Moson megyékben, továbbá a Balaton tavának somogy-zalai partja hosszában található berkek és láposok, a fejérmegyei velencei és pátkai tavak ingoványos környéke, a Balaton vizét apasztó Sió-folyó, a tolnamegyei Sárvíz és Sárköz és a fejérmegyei Sárrét vidéke, a felsődunai részleten elterülő megyék folyóvizei közül a Rába Rábca, Répce, Marcal, Vág, Nyitra, Zsitva és mindezek előtt a déli Drávavidék (Baranya, Somogy) holt folyamágai, rengeteg sásosai és füzesei, a Mura-folyó és a Mura-Dráva által közrefogott Mura-köz (Zala megyében) érdemelnek különös figyelmet.

Az egész terület legdisponáltabb malaria-vidéKe a Dráva mente, melyen ezidőszerint egész országunk-