Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - VI. Tisza-Maros szöge
324 Tisza—Maros szöge. A kubini járás egyes váltólázas gócain különböző a lázmeneti szabványok eloszlását mutató arányszám. Temeskubin községben megtaláljuk mind a három klinikai típust, meglehetősen egyenletes elosztódásban. Bavanistén ugyanezt tapasztaljuk, avval a különbséggel, hogy a quotidian alakok jelentékeny többségben vannak, míg Deliblát községében majdnem kizárólag a harmadnapos típus fordul elő. (Nyári, őszi és tavaszi járvány-jelleg.) A megyének ellenkező pólusán fekvő lippai járás hegyes-v ölgyes területén a malaria-betegségeknek csak egyes, ritkán elszórt esetei figyeltetnek meg. Yáltólázas góchely az egész vidéken nincs. Még a Maros-folyónak szúnyoglepte, füzes, nádas partján sem, ahol pedig valamikor éppúgy, mint a 4 év előtti vasútépítési munkálatok alkalmával keletkezett kubikgödrök környékén, ugyancsak nem ritka jelenség volt. E vidék váltóláziránti fogékonysága tehát nem tagadható és a betegségnek jelenleg gyér volta inkább a fertőzési alkalom hiányára vezethető vissza. Aránylag legtöbb eset Máslak, Allios és Bogdarigós vidékén mutatkozik, anélkül, hogy e gyakoribb előfordulásnak — talán a bogdarigósi kicsiny, hegyvizekből összegyűlt állóvíztől eltekintve — különösebb okát találnók, de a gyakoriság itt sem lépi túl a szórványosság fokát. Ritka-sporadikus eseteket láttak még a sistaroveci orvosi körnek váltakozó helyein, igen ritkákat a teljesen mocsármentes fekvésű, hosszúszói és hidegkúti egészségügyi körökben és már több év óta egyetlen esetet sem a járás marosmenti székhelyén, Lippán, valamint általában a járásnak marosparti szegélyén fekvő községekben. A lippai járás legtöbb helyén a harmadnapos váltólázak mutatkoznak legsűrűbben. Némi eltérést találunk Allios vidékén, ahol harmadnapos és mindennapos lázmenetű formák egyenlő számban fordulnak elő. (Tavaszi, illetve tavaszi és nyári járvány-típus.) *Az előbbitől délnek fekvő rékási járás túlnyomó része azonos kedvező talajviszonyokkal bír, azért a