Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
I. rész. Az orvosi kar felállítását megelőző időszak (1635-1769)
AZ EGYETEM ELHELYEZÉSÉNEK KÉRDÉSE. 29 Mint már említettük, a magyar helytartótanács tanulmányi bizottsága, valamint a van Swieten elnöklete alatt működő udvari tanulmányi bizottság, a nagyszombati egyetem kifejlesztésére és bővítésére vonatkozó jelentéseiket az uralkodónő rendelkezésére 1768-ban elkészítették. Az értekezletek egyikén-másikán a magyar udvari kancellária is részt vett. A bizottsági megállapodások és döntés alá vonandó javaslatok az államtanács elé terjeszttettek, mely azokat pontonkint tárgyalta és pedig legelőször a magyar udvari kancelláriának 1769 május 6-án kelt felterjesztésében felvetett kérdéseket, köztük azt az elvi kérdést, vájjon a Magyarországon bevezetni óhajtott tanulmányi rend („verbessertes Studium“) érdekében mi volna jobb: ezt a jezsuiták nagyszombati „quasi egyetemiére bízni, avagy nem-e inkább egy más helyen, mint például a „Budán vagy Pesten, világi emberek igazgatása alatt“ létesítendő egyetemre? Felmerült továbbá az a javaslat, hogy az egyetem, mivel annak csendes és olcsó megélhetést nyújtó helyre van szüksége s ezt az említett városokban nem kaphatná meg, Ó-Budán helyeztessék el, mely kincstári hely („Cameral- orth“) lévén, a fogyasztás is a kincstár javát szolgálná.47 Az egyetem elhelyezésének kérdése a későbbi üléseket is foglalkoztatta még. Voltak, akik a tanuló ifjúságot nem szívesen akarták továbbra is Nagyszombatban, a jezsuiták befolyásának légkörében tudni; mások az egyetemnek Budára vagy Pestre, vagy bármely más városba való áttelepítésének a költségeit óhajtották megtakarítani. E tárgyalások anyagába kapcsolták be egy Anonymus-nak (gróf Niczky Kristófnak) 1769-ben (közelebbi keltezés nélkül) készült „Planum Universitatis Regiae in der königl. Freystadt Ofen“ című emlékiratát is48, mely — mint címe is mutatja — Buda szabad királyi várost szemelte ki az egyetem székhelyéül s többek közt az orvosi karral is foglalkozik, melynek négy tanárt szán: a „professor primariust“, a physiologia és materia medica, az anatómia s végül a chirurgia tanárát. Niczky tervezetével nincs miért tovább foglalkoznunk, mert Esterházy kancellár javaslatára 47 StR. 1755: 1769. 48 Fináczy: A magyarorsz. közoktatás története Mária Terézia korában. Bpest 1899. I. 310. A 388. és köv. oldalon teljes terjedelmében közöltetik a Niczky-féle emlékirat.
