Győry Tibor dr.: Budapest orvosi utmutatója. XVI. Nemzetközi Orvosi Congressus tagjai számára (Budapest, 1909)

Első rész - 5. Vízszolgáltatás

28

az Orvosbút vizét. Félszázaddal rá a Királykát vizét is egyesítették ezen vezetékkel, mely a vár közkutaiba öntötte vizét. A XVIII. század végén a Dunából is szivattyúztak vizet a várba. A svábhegyi vezeték századunk ötvenes éveiben elégtelennek bizonyulván, Clark Adám 52.000 frt költségen új vízmüvet épített, mely Buda minden részét naponta 598 köbméter vízzel látta el. A pesti vízmű kiépítése után a budai vízmű is a modern igényeknek megfelelőleg létesült. E vízmű 1881—82-ben Wein János terve szerint 1,700.000 forinton épült; szivattyútelepe Újlakon a Lujza- malom előtt van, a honnan a víz hét különböző magasságú medenczébe hajtatik, melyből Buda minden részébe (a Svábhegyre is) eljut. A vízmű naponként 31.000 m3 kitűnő vizet szolgáltat s a Margithidon lefektetett csővezetéken éveken át

10.000 m3 vizet a Duna balpartjára is szállít. Ezen vízmű 1883-ban O-Budára is kiterjesztetett, 1894-ben pedig szállítóképességének emelése végett kibővíttetett, olyformán, hogy az eredetileg egy gyüjtőkútba torkoló 200 m. hosszú vízszintes 8ztírőcső mellé több szívókút alkalmaztatott. A dunajobbparti városrészek erős fejlődése a buda-ujlaki vízmű további kibővítését teszi szükségessé, melynek tervei most vannak készülőben.

Sokkal nehezebb volt a balparti vízmű kérdésének megoldása, nemcsak mivel ott a vízszük