Győry Tibor dr.: Budapest orvosi utmutatója. XVI. Nemzetközi Orvosi Congressus tagjai számára (Budapest, 1909)

Első rész - 1. Budapest történelme

A q u i n c u m-nak neveztek el. E nagy jelentőségre vergődött telepet, mely Hadrianus császár alatt municipium, Septimius Severus alatt colonia rangra emelkedett, a Duna bal partján fekvő Contra-Aquincu m-mal hajóhíd kötötte össze s egyúttal határállomásul szolgált a birodalmat keletről fenyegető barbár népek betörései ellen. A rómaiak uralmát a népvándorlás zavaros ideje követte ; de a húnok, gótok és longobárdok rövid szereplése majdnem nyomtalanúl vonult el e vidék fölött, épen úgy, mint az avarok és szlávok kora, melyből a város nevén kívül más emlék nem maradt fenn. Szláv eredetű a balparti városrész Pest neve, mely kemenczét jelent, épen úgy mint a jobbparti városrésznek, Budának német Ofen neve, mindkettő az e helyen állott római téglavető telepek és mészégetők emlékét tartván fenn. A magyarok bejövetelekor fellendült a főváros vidéke; Árpád a Csepel-szigetet tette székhelyévé s innen indítá hadjáratait a honfoglalás befejezésére, így a Duna mindkét partján épült városok is virágzásnak indultak. De a tatárok pusztítása 1241-ben a földdel egyenlővé tette Pestet és Budát s a két város fejlődését hosszú időre megakasztotta.

A tatárjárást követő szomorú korszak Budának és Pestnek is csak romjait találta meg. Buda városa IY. Béla királynak köszönhette ismét fel-