Fischer Jakab - Ortvay Tivadar - Polikeit Károly (szerk.): Emlékmű 1856-1906. A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából (Pozsony, 1907)

I. Rész. A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület története és tevékenysége - Dr. Pantocsek József: Pozsony és környékének természetrajzi viszonyai

POZSONY ES KÖRNYÉKÉNEK TERMESZETRAJZI

VISZONYAI.

IRTA ŰR. PÁNTOCSEK JÓZSEF,

A POZSONYI M. K. ÁLLAMI KÓRHÁZ IGAZGATÓ ORVOSA.

<$>

HELYRAJZI VISZONYOK.

A természetrajz! szempotból leírandó tájrész a 34°38' — 34°55' é. h. és a 48°6' — 48°15/é. sz. vonal között terül el.

Pozsony város a Kis-Kárpátok tövén 164 m. tenger- szin feletti magasságban fekszik, a hegyek a várost nyugat és éjszakfelöl környezik, — délen a Duna, keleten pedig a Duna és Vág között elterülő lapály határolják.

A Kis-Kárpátok a Dévényúifalu déli végpontján kiemelkedő Sandberggel, Dévénynél pedig a Morva torkolatánál kiemelkedő meredek mészkősziklára épült dévényi Várhegy gyei kezdődnek s Dévény fölött azonnal az 514 mA magasságú dévényi nagy tetővel kiemelkednek és 11 kilométer hosszú vonalban keleti irányban Pozsonyfelé haladva a pozsonyi Várhegynél éjszakfelé irányulva a Kalvária- hegyen (260 m.) át annak tövénél a Lamacsra vezető országút legmagasabb pontjánál (240 m.) a város éj szaki oldala lelett elterülő főhegylánccal egyesülnek. A jelzett 240 m. emelkedés egyúttal a Morva és Duna közötti legdélibb vizválasztóképen szerepelvén nyugati lejtőjével a dévényi és a főgerinc közötti horpadás kezdetét képezi,

181