Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)

I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 3. A légzőszervekre ható orvosi növények

75 fűtől (Gypsophila paniculata-tól) ; végül a harmadik a vörös szappan­gyökér (Radix saponariae rubra), melyet a közönséges szappanfű (Saponaria officinalis) szolgáltat. Mindezen szappangyökerek közt a legbecsesebb a dercefűtől származó magyar szappangyökér (Radix saponariae Hungaricae), mert ez sokkal vastagabb, mint a vörös gyökér és mert a szaponintartalma is sokkal nagyobb. A dercefű (Gypsophila paniculata, 46. ábra) homokos talajon (Rákos, Csepel), tenyésző évelő szegfűféle növény, bugás virágzattal és igen apró, de nagyszámú fehér virágokkal, melyek az egésznek mintegy fátyolszerű külsőt adnak s ezért fátyolvirágnak is nevezik és csokrok készítéséhez gyakran használják. Gyökerében nagymeny- nyiségű szaponin van, minélfogva előszeretettel használják oly fino­mabb fehérneműek, selyemszövetek stb. tisztogatására, melyek az al- kalikus szappanokkal való kezelést nem jj ól tűrik, vagy j amelyeknek a színét>1 a szappan megváltoztatja. A szappangyökérrel való mosásnak az az előnye is megvan, hogy az így kezelt kelmék nem mennek úgy össze, mint mikor szapannal mos­suk őket. A gyapjúmosásnál is sok­szor veszik igénybe a szappangyö­keret, különösen pedig a magyar- országit, melyet e célból már a negyvenes években nagyban gyűj­töttek Pest környékén. Páter Béla szerint a szappangyökérből hazánk­ban évente többezer mázsát fogyasz­tottak el (a békeévekben) a kelme­festő- és selyemfonógyárakban, to­vábbá a gyapjúmosó műhelyek­ben. Ezenkívül fémtárgyaknak és a fogaknak tisztogatására is használják. Ez a kapósság magyarázza meg, hogy a tüskés édesgyökér (Glycyrrhiza echinata) gyökerével nagyban hamisítják. A kevésbé értékes vörös szappangyökér növényét, a halvány rózsaszínű vagy fehér virágokkal megrakott szappanfüvet (Saponaria officinalis) a 47. ábra tünteti föl. Virágai a szár felső végén sátort alkotnak. Ez is igen el van terjedve nálunk s szintén a laza, homokos és szikes helyeket kedveli. Régebben igen gyakran rendelték köptető­szerül (ugyanúgy, mint a szenegagyökeret) és még ma is rendes alkotórésze a népies »vértisztító« teáknak. Régi hagyomány ez, mert évszázadok előtt a szappangyökérnek, mint vérbaj elleni szernek, nagy híre volt. Ma már alig rendelik az orvosok. A szaponintartalmú orvosi növények közt kell még megemlite­46. ábra. Dercefü. (Gypsophila paniculata.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom