Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 1. Az idegrendszerre ható orvosi növények
30 műtétéinél a kloroformot helyettesítette. Nagy elterjedése valószínűvé teszi, hogy ősrégi időben a beléndeket bódító italokhoz is adták s evégből tenyésztették ; az bizonyos, hogy Németországban 1650 körül magvait a sörhöz adták, hogy ilyen módon ennek részegítő hatását fokozzák. A régi gallusok nyílméregül használták és Shakespeare szerint Hamlet apját is beléndek fűvével mérgezték meg. A beléndekmérgezés tünetei sokban hasonlók a belladonna- mérgezéshez, de általában enyhébbek. Az izgatottság csekélyebb, de azért megvan j1 a deliriumok nem oly erősek, viszont az aluszé- konyság kifejezettebb. A szaporább szívverés, a nehéz lélegzés, torokszárazság, kipirult arc, pupillatágulás, látási zavarok, szédülés, tántorgás, ritkább esetben görcsök vagy bénulások itt is előfordulnak. Az elmebajhoz hasonló öntudatzavarok sokszor igen feltűnőek s ezért mondja Beythe András az ő Fives könyvében, hogy »ha ki az belénd magvaitul megbolondulna, végy kecsketejet, tökmagot és diót, ezöket törd ősz ve« stb. A beléndekmérgezések ma is elég gyakoriak ; ennek oka részben az, hogy köznépünk, ősi soron öröklött kuruzslóeljárás szerint, a fogfájást beléndekfüstöléssel gyógyítja ; a beléndek magvait izzó szénre hinti s a gőzöket belélegzi. Azt tartják, hogy ilyenkor a fogfájást okozó férgek kihullanak és elpusztulnak. Ezt a babonás gyógymódot Diószegi Sámuel (1813) is említi az ő Orvosi Füvészkönyvében, sőt már Felvinczy György is azt írja az ő 1694-ben megjelent versezetében : Hogy nagy fájdalomtól fogaid enyhít ed, Párhagymának magvát s bilindnek megszedgyed, Temjénnel mindkettőt egygyütt megégessed, Töltsér tsőjén ezzel fogaid füstöljed. Ősrégi recipe a fogfájás ellen, melyet talán még Ázsiából hoztunk !1 2 Újabban különös nevezetességre tettek szert azok a tömeges mérgezések, melyek beléndekmagvakkal szennyezett máktól származtak. 1909-ben történt, hogy Somorján a karácsonyi ünnepek alatt sokan mérgezés tünetei között betegedtek meg : rossz látás, gégekiszáradás és zavart elmebeli állapot mutatkozott rajtuk. Az ottani kereskedőtől beszerzett mákon azt a meglepő tényt konstatálták, hogy mintegy 1.7% beléndekmagvat tartalmaz. A hatóságok tüzetesebben kezdték vizsgálni a kereskedésbeli mákot s kiderült, hogy a nálunk kapható mák nagyrésze hyoscyamusmagvakkal van fertőzve. Dégen Árpád vizsgálatai megállapították, hogy az összes ilyen mérges mák Oroszországból származott hozzánk. Ugyanis a mákot nagy tömegben különösen Kis-Oroszországban mívelik, hol aratáskor a mákot kaszálják és csépelik s kaszálás közben az erősen elgyomosodott földek 1 Scribonius Largus (Kr. u. az első században) altercum-nak nevezi a beléndeket s ezt a szót az alter catióbóX (veszekedés, civódás) származtatja, mert a mérgezett egyéneken veszekedő hajlam mutatkozik. 2 Nemrégiben találtak két babiloni recipét fogfájás ellen. Ezek is a beléndeket ajánlják, mint olyan szert, mely a fogak szúvasodását okozó »fogférget« megöli.
