Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - IV. Kénes vizek - B. Hideg kénes vizek - b) Égvényes, konyhasós kénes vizek
104 tehet szert, kivált ha saját orvosa is lesz s azt gyógyczélokra is fogják használni. d) Stachelberg Helvétiában 650 méter magasan, vadregéuyes völgyben fekszik, melyet örökös hó borította hegyek környeznek. Leginkább az ivógyógymód van divatban. A 95 C. fokú ásványvíz, mely egy barlangból fakad, egy literben összesen 0-3991 gramm szilárd részt tartalmaz s e mellett 1926 köbein szabad szénsavat, 1700 0 kcm. félig kötött szénsavat és 482 kcm. kénbydrogéngázt. 5. Bréb Mármarosmegyében, a Guttin havas tövében, 400 m. magasan, óriási erdők közepette fekszik. A fürdőház 40 vendégszobát és 18 kádat tartalmaz, a fürdőudvar közepén pedig egymás mellett 3 ásványvízforrás fakad, melyek közül az első — főforrás — vize leginkább italúl szolgál, mig a másik két forrás vize fürdésre használatik. Ezeken kívül még a község határában található a Pokura forrás, melynek pezsgő vize csípős izü savanyú és erősen záptojás szagu. A brébi főforrást minőlegesen Molnár analysálta s e szerint 1 liter viz 5-745 gr. szilárd részt tartalmaz, melyből a mésztartalom 1-268 gr. tesz ki, ezen kívül van benne igen kevés magnesium, vasélecs és timföld, továbbá kálium, lithium, chlor és kénsav nyomokban, végre igen sok nátrium, szabad és kötött kén- hydrogén és szénsav. E felületes vizsgálac azt mutatja, hogy Bréb legközelebb áll Párádhoz; de „Marmarosmegye egyetemes leírásában“ közöltetik egy pontos vegyelemzés is, melyről azonban nem lehet tudni, ki és mikor végezte, vagy egyátalán tényleg megtörtént-e. A brébi viz ügyes kezelés mellett mint kereskedelmi árúczikk jöhetne forgalomba hasonlóan a parádi vízhez, de kellően felszerelve a brébi fürdő mint gyógytelep is jelentőséggel bírhatna mindazon esetekben, a hol a kénes savanyú vizek javalvák. 6. Az égvényes hideg kénvizek sorában említést érdemel még Szmerdzsonka Szepesmegyében az ország határán. Sajnos, hogy a vizet birtokosa mindeddig még nem analysáltatta és tüzetes vegy- elemzését nem ismertette. A Dunajecz partján, szorosan a galicziai határ mellett a vörös klastrom közelében, szűk völgyben, melyet egekik nyúló bérezek határolnak, bugyog a már régi idők óta ismert szénsavban és kénliydrogénben gazdag forrás. Ennek vizét primitiv módon a fürdőházba vezetik és 24 kádban fürdésre használják. A fürdő a legnagyobb rendetlenség- és elhanyagoltságban van, bár látszólag ugv vize, mint gyönyörű fekvése a legnagyobb gondozást érdemelnék. Majdnem hihetetlen, hogy a Tátra vidékén, melyet legújabban annyi utas keres fel, oly állapotokra akadhassunk, mint a minők Szmerdzsonkán uralkodnak. b) Égvényes konyhasós kénes vizek. 7. Szobráncz Ungmegyében. A nagy magyar síkság határán, a Vihorlát-Guttini trachyt hegyláncz nyugoti végpontjának déli lejtőjén, 130 méter magasságban a tenger felett '/4 órányira a hasonnevű községtől fekszik a szobránczi fürdő. Ásványvize csak az újabb
