Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 4. Fodor Ferenc: Földművelés és állattartás

A gabona terméseredménye az időjárástól függően évente változott. 1879-ben „...felette nagy kárt okozott tavasszal a belvizek rendkívüli felszaporodása... s alig, hogy ettől felszabadult határunk, az aratást megelőzőleg, nagyfokú melegség következett, mely a víztől menten maradt kalászos növényzet magját elszorította, elapasztotta, a mi csekély termés lett, az is úgyszólva ocsú volt.

őszi búza 1600 négyszögöles holdban adott 300 kg

rozs 200 kg

árpa 200 kg

zab 300 kg

köles 400 kg”"

Halas határában az első cséplőgépek az 1870-es évek végén jelentek meg. Az 1879. év gazdászati viszonyáról szóló polgármesteri jelentésben olvasható, hogy „...a létező négy cséplőgép újabban eggyel szaporodott. ”5;

Gyenizse Lajos visszaemlékezése szerint: ,,1880-ik évben olyan bő fizető termés volt Búza és árpában, hogy azóta sem volt olyan. ...akkor termett a Búza s árpa szoltírozva 10 mmázsát kát. holdanként. Ez évben csépeltünk gőzcséplő géppel először 10% vámért. De csak az őszi gabonát, a tavaszit lóval nyomtattuk el. ”53 Az 1882. évről a következőt írta: „Az 1882-ik évjó termő év lett, mindenből voltjó hozam, mert a talaj10. Cséplés gőzgéppel. Rekettye puszta, 1936. Baki István gyűjteményéből

158