Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 1. Szűcs Károly: A kiskunhalasi városkép alakulása 1849 és 1945 között
Eresztő pusztán, amely Zsanának éppen felényi területű - Zsana 12400, Eresztő 6289 kát. hold - előbbivel azonos mértékben bontakozott ki a tanyásodás. 1879-ben Eresztőben a kőkúti csárdán kívül 41 tanya, 1911-ben - két térképszelvény hiányában - 75 tanya dokumentálható. A két szomszédos, hasonló természetföldrajzi adottságú puszta betelepülése a 19. század második felében és a 19-20. századfordulón szembeszökően azonos mértékű! Azonosság mutatható ki abban is, hogy néhány halasi református - Eresztőben a Zseny, Kolozsvári, Suba, Gazdag család és tőkéjét befektető vállalkozó: Kellner Dávid, Krammer Ferenc - mellett a tanyatulajdonosok túlnyomó hányada beszármazott római katolikus jövevény. Pusztamérges határához közel a megelőző adatfelvétel óta 22 új tanya épült, és a két kataszteri térképet összevetve szembetűnő, hogy nemcsak kis törpebirtokos tanyácskák épültek, hanem 2-3 épületből álló kisparaszt gazdaságok is, kis kertekkel, szőlőkkel.4 Szeged-Alsótanya közelségét és az 1902-ben parcellázott Mérges puszta telepeseinek származását ismerve nem meglepő, hogy az eresztői tanyákat is nagyrészt szegedi földről kirajzott parasztok építették. Bálint Sándor Eresztő pusztán az alábbi szegedi családok megtelepülését mutatja ki: Ábrahám, Ábrahám- Nagyi, Bata, Börcsök, Fekete, Fodor, Födi, Gárgyán, Hegedű-Bite, Kiss, Lasancz, Lovászi, Nacsa, Papp, Rácz, Sánta, Szekeres, Szécsi, Szűcs, Urbán, Vecsernyés.80 A puszta szomszédos részein a Király Gyenge, a Kurko, a Zseni család és Suba Imre nagygazda több száz holdas birtokai és részeseket, napszámosokat foglalkoztató gazdaságai feküdtek. Fehértó pusztán tizennyolccal több tanyát vettünk számba, mint az 1879. évi kataszteri felvételről: elsősorban a kisszállási határ közelében építkeztek betelepült földbirtokosok. A Fehértó szélén vadászház, a mélykúti út mellett útkaparóház épült. Füzes tanyáiról két szelvény hiánya miatt nincs teljes képünk, de bizonyos, hogy ott is mérsékelt volt a tanyafejlődés. Több módos redemptus-sarjadék, így Gyenizse István, a Pázsit és a Zseni család tagjai bővítették tanyai gazdaságukat. A 3870 hold kiterjedésű Göbölyjárás dűlőben több nagygazda család birtokán 1910 táján hatalmas kiterjedésű legelők voltak. Nagy Kálozi József 468 kát. holdas birtokából 354 holdat, ifjú Babó Sándor 401 kát. holdból 241 holdat. Babó László 355 kát holdjából 267 holdat legelőnek használt.81 Az egyik legjobban kiépített gazdaság a kisszállási határ közelében Gyenizse Vörös Sándoré volt, aki 155 kát. holdas birtokán 77 holdat szántott, 40 holdat kaszálórétnek, 37 holdat legelőül használt. A közel 3 holdas tanyatelken 11 épület állt, mellette kb. 2 holdnyi legelő és árokkal határolt kert terült el. (11. ábra) Balota pusztán az 1879-ből már említett nagygazda tanyákon kívül 1910 tájáig még nyolc-tíz olyan gazdaság létesült, ahol a tágas tanyatelken 3-5 épület állott. Legnagyobb mértékben a Czagán Mákos család fejlesztette gazdaságát: a majorszerű tanyaudvaron 12 épületet mértek fel. Tanyája a puszta északi részén, a pusztamérgesi úttól délre feküdt, a 880 holdas birtok 1912-ben az örökösök nevén szerepelt és Vas Imre haszonbérlő gazdálkodott rajta.82 102
