Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)

A HALASI TÁRSADALOM SZERKEZETE ÉS ÉLETE - 7. Szalai Sándor: Halasi helynevek a 18-19. században

kultak ki a Bánom-kertek, amelyek szintén gyakran szenvedtek vízkárt. Sárállások voltak a Nagy-tótól délre a Kertész utca nyugati, a Szatmári Sándor utca keleti oldalán és a Székely utca vonalában. Sárállás volt a Szántó Kovács utca vonalától kissé északra is. Ez volt a Bárány fok.

Sárközi út. A Fehértó nyugati oldalán a templomhely mellett nyugatra elkanyarodó régi út. Egyes levéltári források régi fahordó útként említik. Feltehetőleg ezen az úton szállították a város bérelt gemenci erdőjéből a fát.

Sasheverő hegy. (118) Magas homokdomb Fehértótól keletre.

Sasheverő. (173) Pusztarész Balotán a kisszállási határ közelében. A katonai térképen Sasheverő erdő néven szerepel. Az 1854-es határtérkép is feltünteti.

Sebi homokja. Hármas határpont Kígyós, Ágasegyháza (Majsai puszta) és Halas között.

Sertéspiac. A mai Mátyás tér helyén volt. Itt árulták a lábasjószágot, fát, takarmányt is.

Semjék. (176) Az 1761-es térképen kisebb vizenyős terület Kisszállás és Balota határa mellett. A Semjék kifejezés gyakran szerepel helyneveinkben.

Seregélyes. Az Öregszőlők 18. században használatos neve. Az 1786-os határfelosztás hatodik szakasza: „Seregélyes nevezetű szöllők, a körülötte fekvő kuko- ritza, káposzta földekkel, és egy kevés kaszálóval együtt.”

Sétatér. Promenád. A mai Szilády Áron Gimnázium helyén volt. Itt volt 1778- ig a város temetője, az Ó temető. Sétatérnek a 19. században hívták.

Simon semjék. (104) Vízállásos terület Felsőszálláson a Kötönyi határ közelében. Az 1786-os határfelosztásban ezen a területen volt a „Simon semjéke mel- lyéki nevezetű marhajáró”.

Sós út. Kiskunmaj sáról Soltvadkertre vezető régi országút. A Szeged-Duna- földvári sószállító út része volt.

Sós-tó. (3) Szikes vizű tó a várostól északra. Az 1797-es városleírás szerint szikes vize miatt a halak nem maradnak meg benne, de gyógyhatása miatt fürdésre kiválóan alkalmas.

Sóskabokor 1. (60) Határjel Halas és Bánegyháza között. Pontos helye már nem ismert, ma Imrehegy területére esik.

Sóskabokor 2. (115) Határdomb Halas és Jankovácz között. A határjárási jegyzőkönyvekben említik, 1765-től Jánoshalmához tartozott.

Sövényes-kút.64 (16) Itatóhely a várostól nyugatra az Eperjes hegy közelében. 1864-ben még ismerték, Nagy Czirok László szerint a mellette növő sövényről nevezték el, más források szerint sövényfonattal volt körbevéve.

Strázsa-hegy. Az 1761-es határtérkép, s ennek alapján a Pesty Frigyes féle helynévtár Halas határában 12 strázsahegyet említ. Egyrészüket az 1786-os határfelosztás határpontként említi, Gyárfás István a magyarok előtt itt élt népek őrhalmainak tartja ezeket. Valamennyi pontos helyét ma már nem lehet megállapítani. A város321