Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)

A HALASI TÁRSADALOM SZERKEZETE ÉS ÉLETE - 7. Szalai Sándor: Halasi helynevek a 18-19. században

Borzás állás. (168) Határpont Halas és Mérges között, a mérgesi határ nyugati szegletén. Kováts György térképén már ezen a néven szerepel, és a későbbi térképek is ezen a néven jegyzik. Egy 1799-ben kelt határjárási jegyzőkönyvben24 Bodzás állás a neve.

Boszorkány kút. (11) Nagy Czirok László szerint az északi részen a Dong-éri csatorna déli oldalán volt, és a boszorkányperek idején itt tartották a vízpróbát. Egyéb adatok nincsenek róla.

Buda hegye. (160) Határhalom Halas és Mada (ma Kisszállás) határán. Az

1761-es térképen már szerepel, ma is megvan, de nevét már nem ismerik.

Busa rétje. (112) Nádtermő vízállás Tojó és Zsana határán. Neve valószínűleg a Búza család nevét őrzi eltorzított formában. Az 1761-es térkép jelzi. Ma már nem ismert.

Búzapiac. Az Ady Endre utca északi kiszélesedő részén volt. A 19. század végéig az utcának ez a része még szélesebb volt. A városrendezés során a búzapiacot megszüntették.

Canális.25 A mai Szász Károly utca vonalában épített töltés. Építését a Tanács 1797-ben határozta el. „Ezen nemes város résziről tapasztaltatván az hogy az eddig való városon keresztül menő postaút, vizes időkben felette sáros, és nagyon keskeny, és akármi igazítással is alkalmatlan szokott lenni.” Korábban a postamester már kérte az út megépítését, de akkor a tanács nem járult hozzá. Végül 1799-ben építették meg a töltést. „Mártius hónapban a mészárszéken alól kezdvén, a város alatt levő tó fenekén kersztül, a Kárbin István veteményes kertjéig kászíttetett egy 6 öl szélességű és 300 öl hosszúságú nagy töltés, az oldalai élőfákkal megültettettek.”

Czifra hegy. (48) Magaslat az Alsó feketeföldek déli részén, a jánoshalmi út északi oldalán. Régészeti lelőhely, Kováts Gyógy térképén már szerepel. Név nélkül az első katonai felmérés térképén is szerepel.

Czigánysarok. (88) Felső Kistelek nyugati oldalán a keceli országúttól északra lévő kisebb erdő volt, amelyben a 19. században gyakran táboroztak a vándorcigányok.

Cziprus stázsája. (171) Magaslat a halasi, mérgesi és kígyósi határok közelében. Az 1761-es térkép közvetlenül a határ mellett ábrázolja. Pontos helye ma már nem állapítható meg.

Cziprus széke. (137) Czitrus, Felső Czitrus, Alsó Czitrus. Vízállás Zsanán a kígyósi határhoz közel, a szegedi út északi oldalán. Közelében bányászták a réti mészkövet, amit a városi építkezésekhez használtak a 18-19. században. Gózon László 1813-as térképén szerepel.

Cziprus tó. Lásd: Cziprus széke.

Csere sík. (92) Az Inokai tó völgyének felső végén található kisebb lapos terület. A hagyomány szerint a 18. században a pásztorok itt cserélték ki egymás között a lopott jószágot. Más értelmezés szerint a terület a Cseri családnevet őrzi, és ezért helyesen Cseri sík.

306