Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 3. Bellon Tibor: Kiskunhalas gazdálkodása a 18-19. században
Susánna Rébék Pétemét és Bús Panni hajadon leányt azért bünteti a tanács 15 és 10 „farokon elszenvedendő korbáts ütésekre”, mert jóllehet maguknak a szőlőben semmi veteményük sincsen, mégis babot és tököt hoztak.40 Más alkalommal Komáromi János és Lőrincz János szüret előtt „éjszaka a Hollós József szőllejére menvén ott a kutya fogó csaptatót először kidöntötték, aztán a kötelet róla levették, Gyenizse István krumplijából 10 bokrot felástak.”41 Nyilván valamilyen hurkos elven működő alkalmatosság lehetett ez a kutyafogó. A szőlő aljában, a nádas rétek szélében, és a város kaszálója környékén redemp- tusok és irredemptusok egyaránt „tetemes foglalásokat tettek minden bírói enge- delem nélkül, és azokat vetemény és káposzta földeknek fordították.” Hogy e jogtalan foglalásoknak „nyaka szakadjon”, az irredemptusoktól elvették az engedély nélkül felfogott földeket, a redemptusoktól pedig pénzt szedtek.42 Tiltotta a tanács azt is, hogy bárki lakni kiköltözzön a szőlők közé. Még azt sem engedték, hogy az időszaki munkán kinn lévők ott aludjanak. Estére mindenkinek el kellett hagynia a szőlő területét, lezárták a nádason át a szőlőbe vezető hidat. Ennek a kulcsa a hegybírónál volt.43 Ami mindenhol egységes, az a szüret kezdésének tanácsi meghatározása. Tanulságos, hogy a szüret és a kukoricaszedés időpontja - amit kukorica szüretnek is mondottak - egymástól függő volt, és közel estek egymáshoz. Tehát mindkét esetben kevés termés volt. 1799. szeptember végén, a feketeföldeken a kukoricaszedést és a káposztavágást nem engedték még meg.44 1795-ben a feketeföldeken a kukorica és káposztaszedést szokatlanul későre, november végére tették.45 A következő évben „a szőllő szedés vagy is szüret” idejét okt. 3-ra, az új osztású kukoricaszüretet szept. 28-ra, a feketeföldi kukorica szedését másnapra határozta meg a tanács.46 Máskor a kukoritza szedés idejét szept. 27-re, a „szőlő szedés vagy szüret” kezdését tették okt. 1-re. Azt is kikötik, hogy ha a kukoricaszedés megtörténik szüretig, a jószágot akkor sem szabad a feketeföldre bocsátani, sem pedig a szőlők közé ereszteni.47 1813-ban előbb a két kukoricaföldi szüretet rendelik el, majd október közepére a rendes szüretet.48 Két évvel később a nyomási kukorica szedésének kezdetét hétfőre, a feketeföldit csütörtökre tették, a szüretet egy héttel későbbre tolták. A szedők bére 12 krajcár, a cseberhordóké 30 krajcár.49 1801-ben a kukorica szedésének engedélyezése mellett kiköti a tanács, hogy a bengézés sehol sem engedélyezett, a bengézőket tolvajság vádjával vonják felelősségre.50 Bengézésnek vagy tallózásnak a betakarítás után földön maradt termés összeszedését mondják. A bormérésnek és kereskedelemnek is nagy jelentősége volt. 1776-ban két halasi férfi, Kávés Szabó Mihály és Erdélyi Ferenc sátorából - nyilván vásár alkalmával - „7 butella rosolist és egy pintze tokot” loptak el.51 A rozsolis fűszerezett likőrszerü ital volt. Jakab Istvánné Józsa Máriát kurta kortsma tartás miatt vonták felelősségre, aki egy fazékba mérte a borát, búzáért és sajtért. „Jakabné a hordóból tökön vévén a bort, azt mondván, hogy ittzés azon tök, 3 tök bort adott” a panaszosnak. Nyilván lopótökről lehetett szó.52 1766-ban ünneprontásért vonták felelősségre az egyik gaz108
