Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - Hitel és közlekedésügyek
92 személyszállítással kapcsolatos postakocsi járatot indított, s a város utolsó postahivatala Félegyháza lett. — II. József császár Katalin orosz cárnő szövetségében a török ellen viselvén háborút, a hadviselés céljából 1789-ben2 Buda—Pétervárad között megindíttatta a delizsánc-nak is nevezett postakocsi- járatot, amely Izsák—Vadkert—Pirtói csárda érintésével hetenként egyszer érkezett Kiskun-Halasra, s Mélykút—Szabadkán át haladt Péterváradig. Városunkban a postamesterséget Péter Ferenc kapta meg, amely később a Szekér-családra szállott át. A postakocsik továbbszállítására minden állomáson, tehát úgy a városban, mint Pirtón a csárdánál a lakosok voltak kötelesek csekély díjazásért 4—6 lovat készenlétben tartani állandóan. A városi tanács, hogy lakosait e teher alól mentesítse, megegyezett a póstamesterrel. hogy a postákért és a Kobozi síkján kihasított 30 hold kaszáló használata ellenében állítsa ki ő maga a. szükséges előfogatokat. 1803-ban már hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön indxdt Pestről a postakocsi, 1868-ban napi póstajáratot kért a város. Levélhordót 1853-ban állított a postamester. A rossz közbiztonság miatt 1811-ben a postakocsi kíséretére két fegyveres lovast tervezett a város a kerületek költségén. 1863-ban május 2-án Bogár Imre bandája a halasi határban lelőtte a bakról a kísérő katonát, a postakocsi azonban elmenekült. Budapest—Szeged között 1854-ben indult meg a vasúti közlekedés, amikor a budai postakocsi járat megszűnt, s helyette Kistelek—Majsa—Halas—Mélykút—Baja között indult hetenként kétszer postakocsi. 1856. április havában a halasi posta „osztályossá“ (elosztó postahivatallá) lett, és Szekér Sándor postamester „póstaigazgató“ címet kapott, mert a halasi postahivatal Kisszállás, Keczel, Vadkert felé is indított járatokat. Ekkor a postamester segélyezését megszüntette a város. I 1882. december 5-én helyezték üzembe a Bulapest—Szabadka és Kiskőrös—Kalocsa közötti vasúti vonalakat, s a postakocsi járat Kiskun-Halason megszűnt. A vasúti állomás látta el ideiglenesen a távirati forgalmat is, mivel a postahivatal mellett működő távirdahivatalt 1884. május elsején helyezték csak üzembe. A város 300 írttal járult hozzá. Már a vsútépítés előtt tíz évvel kérte a város a Kiskőrösig kiépített távirdavonal meghosszabbítását, de az illetékes temesvári postaigazgatóság Bajával akarta Halast összekötni, s 4000 írt. hozzájárulást és egy távírótiszt teljes eltartását kérte, melyet Kisszállás és Kiskun-Halas nem volt hajlandó teljesíteni. 1886. február 1-től 1888. március 1-ig államosítva volt a halasi postahivatal, amikor postamesterség lett újra. 1886-ban állították fel az első levélgyűjtő szekrényt a Fő-utcán, akkor г Oklevéltár 217.
