Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - A legújabb idők
— 185 — Augusztus 8-án érkezett a városba az oláh hadsereg zászlóalja-, és november 18-án délelőtt vonultak ki. Ugyanaznap, augusztus 8-án délután Kisszállásról vonaton érkezett meg a magyar nemzeti hadsereg egy kis osztaga, amely itt és a környéken toborzást kezdvén, erős zászlóaljjá alakult. A Peidl Gyula elnöksége alatti szocialista kormányt az ellenforradalom augusztus 8-án lemondásra kényszerítette, s József főherceg vette át az ország kormányzását, aki Fridrich István elnöklete alatt polgári alapon álló minisztériumot nevezett ki. — Kinevezte továbbá Horthy Miklós ellentengernagyot a magyar nemzeti hadsereg fővezérévé, és kezdetét vette a munka a sok rombolás után. A kommunizmus alatt Kiskunhalason elkövetett bűncselekményekért a kalocsai kir. törvényszék 1920 második felében vonta felelősségre az elfogott főszereplőket. A már előzőleg is büntetett előéletű fővárosi kiküldöttek közül, akik mint politikai megbízottak (kormánybiztos) voltak az okozói a legtöbb rossznak, s a helyi vezetőséget is terror alatt tartották, a következőket ítélték el: Horváth Sándor tizenhárom rablás stb. bűntettéért 15 évet, Sreier Dezső ugyanazért 13 évet, Lengyel Dénes 9 évet kapott, Hubert Józsefet pedig 3 évre ítélték. A halasi főkolomposok közül Bor Antal asztalos izgatásért 7 évet kapott, Hibó Sándorra rábizonyították, hogy május közepén a sorozások alkalmával azt a kijelentést tette, hogy „kiraboltatom és kiéheztetem a várost, ha nem megy mindenki vöröskatonának", továbbá: a vöröskatonák maguk előtt fogják hajtani a burzsujokat, ezért izgatásért és zsarolásért öt évre ítélték, mint Paprika Józsefet. Makai Gyula munkásbiztosítási tisztviselő zsarolásért 3 1/2 évet, Kardos István földmunkás 3, Fazekas Gábor földmunkás 2 1/2, Darányi József és Szakács Istvánná 2-2 évet, Bokros István festő másfél évet kapott.
