Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - A legújabb idők

— 179 — A Kommunista világ Kiskunhalason. A kommunista kormány ura­lomra jutásának az volt a látszólagos előzménye, hogy a párizsi béke- konferencia arra hívta fel gróf Károlyi Mihályt, hogy a magyar csapa­tokat vonja vissza a későbbi trianoni határ mögé, s a románok fogják az elhagyott területet megszállni. Ezen felhívást sem gróf Károlyi Mi­hály népköztársasági elnök, sem Berinkey Dénes elnöklete alatti mi­nisztérium nem volt hajlandó teljesíteni, hanem lemondtak, átadták a hatalmat a proletariátusnak. Ennek képviseletében a budapesti mun­kástanács nevezte ki a kormányt, melynek elnöke Garbai Sándor kis­kunhalasi születésű kőműves, később budapesti munkásbiztosító tisztviselő lett. A munka és népjólét népbiztosa Bokányi Dezső, volt kőfaragónak meg a felesége volt halasi lány. A Tanácsköztársaság kikiáltásának a híre az esti órákban érkezett a városba, a volt munkapárti körben éppen szocialista pártgyűlés volt, s a tömeg nagy örömrivalgással fogadta, s gyűlés után a színházat ro­hanták meg - előadás közben - nagy zajjal, ahol dr. Dobozy főorvos beszéde csillapította le őket. Megalakult a direktórium Hibó Sándor elnöklete alatt: Bor Antal, Hódi Géza, dr. Paprika Antal, dr. Szterényi Adolf tagokkal. — A másnap tartott vásárt délelőtt 9 órakor a direktó­rium szétzavarta, s Nagy Kálózi Sándor tornatanár vezetésével a volt nemzet-, most már vörösőrség a vidékiektől a lábasjószágot erőszakkal elszedte és megtartotta a direktórium potom áron, köz- és katonai élelmezésre. Szerb támadástól féltek, mivel Szabadka és Mélykút szerb megszál­lás alatt állt, s még 22-én este kihirdették, hogy mindenki siessen a kisszállási határra a várost megvédeni. Persze csak kevesen mentek ki; az itt állomásozó 86. gyalogezred zászlóalja is küldött ki járőröket, s Kisszállás állomáson túl két km hosszban is felszedték a vasúti síneket. A direktórium elnöke statáriumot hirdetett, és behívott minden 24- 36 éves férfit katonának, szesztilalmat és a fegyverek beszolgáltatását rendelte el. — Jöttek a népbiztosok parancsai: címek, rangok eltörölve, egyház és állam szétválasztva, az egyházi kötelező adófizetést és a vallás tanítását megszüntették. Munkás-, katona- és parasztanácsok választandók, és háromtagú direktórium minden községben. — Forradalmi törvényszékek állítan- dók fel laikus bírákkal, vörös hadsereget állítanak fel nagy fizetéssel stb, stb. A Fő utcát Lenin utcának nevezték el. Megkezdődött a hivatalos személyek és egyes rabló hajlamú kom­munisták részéről az éjjeli házkutatások sora a módosabb polgárokkal, s ha hozzáférhettek, minden pénzt és élelmiszert elvittek. A közalkal­mazottak havi fizetését hatszáz koronában szabták meg; annyit kapott a fűtő, de a főtisztviselő is. A hivatalvezető tisztviselők mellé kipróbált elvtársakat állítottak 30-40 korona napidíj mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom