Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - A legújabb idők
— 177 — Ilyen kritikus időkben megtűrték, hogy 1918. márciusban „Halasi Munkások Irodalmi és Művész Egyesülete" cím alatt megalakulva az uralom átvételére képezhessék ki a munkástársaikat, egy hónappal később pedig nyíltan megalakult a Szociáldemokrata párt. Az őszirózsás forradalom a néptanácsot állította a város élére, melyben már a szocialisták voltak túlsúlyban. Bor Antal asztalos volt az elnök. A nemzetőrök fegyverben maradtak. November 16-án kiáltották ki a Köztársaságot Budapesten, s a leszerelő katonáknak háromszáz koronát fizettek ki fejenként. A Kiskunhalasi Polgári Olvasókör helyiségében 1400 katona szerelt le. A forradalom megbénítván a nemzeti ellenállás lehetőségét, a szer- bek besompolyogtak az országba, s november végén már Kelebiát is megszállták. A zombori csendőrszárny-parancsnokság és az újvidéki határrendőrség pedig Kiskunhalasra vonult vissza, a 86. gyalogezred szintén. A szocialista párt közleményei részére külön rovatot engedett át a két halasi lap, amelyeket Bernáth Lajos tanár, párttitkár vezetett. Munkába vették a szocialisták a katonaság megmételyezését is. Dr. Paprika Antal ügyvéd, aki az orosz hadifogságban szívta tele magát kommunista eszmékkel, a barakkokban előadásokat tartott a katonaságnak, amellett a város közélelmezését vezette. A köztisztviselők is szocialista alapon szakszervezetbe tömörültek. Az események hatása alatt Szekér Pál rendőrfőkapitány nyugalomba vonult 1918 végén. December utolsó hetében harminc francia katona érkezett a halasi állomásra, Szabadkáról jöttek, s vissza is utaztak. A hazatért katonák nem akartak dolgozni, s a kormány a szocialista párt útján munkanélküli segélyt fizetett, de a kisszállási uradalom, s más birtokosok nem kaptak répa- és kukoricaszedőket még 1919. januárban sem. Jánoshalmát és Kisszállást a szerbek megszállták december 5-én, s a forgalmat a Bácskával elzárták, de az itt állomásozó 86-os bakákat karácsonyra hazangedték. Ennyi provokálásra végre eszmélni kezdett nagy későn a polgárság is. Polgári pártot alakítottak dr. Babó Mihály vezetésével, s újraszer- vezték.a polgárőrséget Farkas Dezső parancsnoksága alatt. — Viszont a városi néptanácsba a földmunkások nyolc új tagot küldtek be, melynek elnöke Bor Antal asztalossegéd lett, s így a szocialista túlnyomó többség megvolt ott is. — Jellemző a néphangulatra, hogy a különben hazafias szellemben vezetett iparosifjúsági egylet bálján a katonaruha mellőzését kérték. 1919. februárban a 86.,6.,52. és 23. közös és a 6. honvédezredek „Magyar 6. honvédezred" név alatt Félegyházán egyesíttettek.— Az új néptörvény szerint a városi képviselő-testület megszűnt, s a pártok jelöltek a néptanácsba tagokat. A kormány nemzetgyűlési képviselő- választásokat tervezvén április 10-re, az Országos Radikális Párt helyi
