Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - Az 1848/49. évek eseményei a kiegyezésig
149 — nak a véleményének adott kifejezést, hogy Kiskun Halas városa is közel van a veszélyhez, jelentette továbbá, hogy a rablások Szabadka határában szűnő félben vannak. Ezen jelentésre elhatározták, hogy Pap Richárd bemegy Szabadkára és a kisszállási uradalom közvetítésével napi jelentéseket küld. Gyárfás István és Latabár Endre Szegeden katonai segítséget kér, s a szomszéd községek nemzetőreit segítségül hívják. A pusztai fegyverfogható férfiakat a belrend fenntartására összeírják. Péter Antal kerületi ülnök indítványára másnap elhatározta a közgyűlés, hogy fegyverképes ember a veszély elmúltáig a várost vagyona elvesztése terhe alatt el nem hagyhatja. Nők, öregek és fiúk mehetnek, ha akarnak. — Kiss László és Katona Antal mérnökök s Hodossy Péter, Tooth János mérnökgyakornokok pedig a város körülárkolására tegyék meg az előkészületeket. A lakosok még rokonaik részére is gondoskodjanak lisztről. A kincstári puskákat beszedetvén hozzáértőknek osztották ki. A hírszolgálatra nézve a kisszállási uradalommal kötöttek egyezséget. — Mindezeket február 1-én határozták el, s másnap Pap Richárdot leküldték Szabadkára, hogy hírt hozzon a bácskai helyzetről. A kiállított, de még be nem vonult, s a hadihelyzet folytán Jászberénybe útnak nem indítható 22 újoncot Szegedre vonultatta be a város. Február 7-én gróf Vécsey tábornok tiszteket küldött ki, név szerint Doutech főhadnagyot és Kalapos Antal meg Hunay Antal hadnagyokat, hogy a törvényes rendre figyeljenek, és a nemzetőröket kiképezzék. Február 4-én este 11 órakor érkezett Mélykút község levele, melyben értesíti a várost, hogy a rácok február 4-én délben levelet küldtek Almásra, hogy megadják-e magukat a Vajdaságnak? 48 óra alatt nyilatkozzanak. Mélykút sürgős segítséget kért. Ez a levél érthető rémületbe hozta a város lakosságát, s a tanács azonnal válaszolt és biztosította a segélykérő községet a segélycsapat kiküldéséről. Másnap hajnali három órakor még egy levelet küldött Mélykút község elöljárósága, melyben csak a segítő csapat készentartását kérték. A fenyegető rác veszedelem folytán megtiltotta a város a gabona kiszállítását, mivel a zsidók nagyban kezdték azt elfuvaroztatni. Eltiltottak minden élelmiszer-kivitelt, elkobzás terhe alatt; az elkobzott árunak a fele a feljelentőt illette meg. Mivel a kiállított 217 újonc és a 35 ló a városnak 18 ezer forintjába került, ebből a 35 lóra 6904 v.frt. kellett, s a bor- és húsmérés jövedelmétől a város a forradalmi állapotok miatt elesett, elrendelték az általános vagyonösszeírást.
