Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - Kiskun-Halas és a redemptio
— 39 — A tanács rendelkezése folytán a határhoz tartozó puszták egy része csaknem állandóan bérbe volt adva. A redemptio idején, 1744-ben Mérgest Bede József bérelte, aki azelőtt hét esztendeig Bodoglárt bírta. A redemptio után már a halasi városi tanácstól bérelte hat évig Rekettye pusztát Maries Pál 2000 rfrt. kölcsön kamata fejében, Pirtót pedig pápai Vigyázó Mihály 2500 rfrt. kölcsön kamatjára bírta 1746- ban. -1752 tavaszától Pataj város bérelte Rekettye felső részét három évig, évi 250 rfrt-ért. 1754-ben ismét Vigyázó Pál bírta Pirtót, Félegyháza pedig Mérgest. - 1758-ban Monor község ötszáz marhát küldött fűbérre. - 1767-ben Pataj Rekettyét „évek óta" bérli. - 1768-ban Rekettyének és Bodoglárnak a felső részén a bérlet megszűnt, de Tari István főbíró, Búza Mihály, Péter István és több gőbölyt tartó halasi gazda kibérelte hat évre Tajó puszta déli részén a Gőbölyjárást, évi 150 rfrt-ért. - 1770-ben az itt legeltető Bogyiszló község fűbérét a ref. Kurátornak adta a tanács, ugyanakkor Foktő község is itt legeltetett. 1771-ben az árvíz miatt Fájsz legeltet a határban, marhánként 24 kr. fűbérért. - 1770-ben a halasi eresztői gazdák panaszolják, hogy öt évvel ezelőtt a barom Rekettyére vitetvén, öt év alatt az Örjegekben elszaporodott farkasok 89 marhájukat elpusztítottak, tehát kérik, hogy a barom visszamehessen Eresztőre. - 1774-ben a Tajó pusztai Gőbölyjárást három évre ismét kibérelték az előbbi halasi lakosok évi 160 rfrt-ért. - 1780-tól 1806-ig a Jászkun kerületek bírták Tajó pusztát a kerületi ménes számára. - 1787-ben Úszód és Foktő legeltetett a határban. - 1789-ben, mivel a marhaállomány megfogyott, Bodoglárt bérbeadták, 1793-ban újra bérbeadták Vadkertnek. - 1797-ben Balota puszta Öttömös felőli részét Makra Gáspár szegedi lakos vette bérbe három évre 450 rfrt. évi bérért. - 1803-ban Bodoglár pusztát Mészöly Sándor, László és Ferencz bérlőknek adták, noha a r. kath. lakosság akarta bérbe venni. - 1814-ben Bauer (Pajor) Mihály harkai zálogos birtokos Zsanában tartotta a ménesét. - 1826-ban vidéki marhákat vállalt a város 6 frt. fűbérre. Kezdetben az adósságok gyorsabb törlesztése indokolta bérbeadásokat^ de 1768 után már mind ki volt fizetve, mindamellett a bérbeadást sokszor a lakosság ellenzése mellett is folytatta a városi tanács, a redemptus birtokosok pedig kénytelenek voltak Kisszállás, Máda és Ivánka pusztákat szántóföldek céljára bérelni. 1747-ig Fehértó pusztán minden redemptus birtokos ott szántott és kaszált, ahol neki tetszett. - 1747-ben minden befizetett redemptus frt-ra állandó birtoklásra kiosztottak kaszálló, vagyis szálláskert címén 300 és szántóföldnek a fehértói belső osztályba 125 négyzetöl földet. - Akik később fizettek, egy tallérra 250 négyzetöl földet kaptak a fehértói külső osztályban. 1753-ban Bodogláron ismét osztottak egy frt.-ra 125 négyzetöl szántót és ugyanakkor minden redemptus birtokosnak a Nyomáson, vagyis a város földjén 62 és fél négyzetöl szántóföldet adtak ki egy frt-ra. - Ezen kiosztott földekről és a befizetett váltságösszegről minden birtokos 1761-ben ún. redemptionális levelet kapott.
