Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-08-09 / 63. szám

augusztus 9 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE Szolnokon épül fel a Bata Az iparosság körében élénk til­takozást váltott ki az a terv, hogy a világhírű Bata-cipőgyár Magyar- országon, gyárat akar létesíteni. Legutóbb Szegeden, Szentesen, majd Hódmezővásárhelyen tartottak a gyár megbízottai szemlét. gyár ? Most arról értesülünk, hogy az említett helyek egyikén sem létesí­tenek gyárat, ellenben Szolnokon je­lentek meg a megbízottak és bizal­mas tárgyalásokat kezdtek a gyár­alapításra vonatkozólag. Csaknem bizonyosra vehető, hogy a gyárat Szolnokon építik fel. Levél a szerkesztőhöz JArliat-e negyvenfokos melegben az utcán kabát Évenként visszatérő kérdés: váj­jon a férfiöltözködés joggal alkal­mazkodhat-e az időjárás változásai­hoz s a férfi, amikor szaharai hő­ség fűti az utcákat, vájjon megje­lenhet-e ott kabát nélküli Erre vonatkozólag két levél ér­kezett szerkesztőségünkbe, amelyet a következőkben közlünk: — A »le a kabáttal« jelszó min­den nyáron visszatér, de eredmény­telenül ostromolja azt az öltözkö­désbeli konzervativizmust, amely a magyar férfiakat jellemzi. A mi zárt társadalmi életformáink kötelezőek az egyének életére is és meggyőző­désem szerint ennek a mozgalomnak döntő sikere sohasem lesz. A ma­gyarral veleszületett arisztokratikus hajlam az utcán is bizonyos előkelő zárkózottságot követel s ezzel sem­miképpen se egyeztethető össze az ingviselet, sőt még a hajdonfőtt já­rás sem. Nem vitatható, hogy ez az öltözködésbeli konzervativizmus kellemetlen akkor, amikor a hőmérő árnyékban is negyven fokot mutat, viszont mindenki megvigasztalódhat azzal, hogy még a kánikula se tart örökké. A nők ruházkodását más szempontok irányítják s azt a fér­fiak viseletével összehasonlítani se lehet. A férfi komolyságához elen­gedhetetlenül hozzátartozik egy bi­zonyos »begombolkozttság« még a kánikulában is. A másik levél írója már sokkal kevésbbé konzervatív szempontokat vall, amikor ezeket állítja: — Nagyon sokan örülünk, hogy végre hangot kapott az a felfogás, amely a férfiak öltözködésének megreformálására törekszik. Ma még úgyszólván valamennyien egyformán öltözködünk s akik ebben a sza­II el к ül a férfi? h< i ai hőségben még nyakkendőt is viselni tartoznak, azoknak nem kell bővebben bizonyítani, hogy ez a ru­házkodási terror pokoli szenvedések elviselésére kényszerít bennünket. Ha az Egyesült Államok elnöke (ilyen fényképet magam is láttam) ingújjban elnökölhet a kongresszus díszülésén, akkor senki tekintélyén se eshet különösebb csorba, ha a fojtogató hőség elől menekülve, egy jólvasalt ingben korzózik végig az utcán. Hát csak esztétikusabb lát­vány egy mosolygó arc, mint egy elolvadt gallér felett verejtékező, elgyötört, emberre már alig emlé­keztető ábrázat? És méltóztassanak csak visszaemlékezni az »apacsing­re«, az öltözködés terén először pol­gárjogot nyert forradalmi újításra. Már a nevében is benne van, hogy csak azoknak divatja,a kiket az al­világ tart számon. És mégis meg­hódította lassan a konszolidált vi­lágot is, elsősorban tán azért, mert hadatüzent a férfiöltözködés legsú­lyosabb két csökevényének, a gallér­nak és az ünnepélyes tarka nyak­kendőnek. Jómagam igenis azt val­lom, ezekben a forró napokban le a kabáttal! Aki pedig ezt nem tar­taná elég arisztokratikusnak, az gon­doljon az ősi Róma patríciusaira, akik bár eléggé művelt és előkelő lényeknek számítottak, nem ismerték se a kabátot, se a nyakkendőt, ami­vel szemben olyan öltözködési tör­vénynek engedelmeskedtek, amely normálisan igazodott az éghajlat vál­tozásaihoz és nem jelentett rabszol­gaságot. A mozgalomnak, amelyet most már országszerte megindíta­nak, talán meglesz az az eredmé­nye, hogy a ma férfia is felszaba­dítja magát az öltözködés rabszol­gasága alól. 15.000 voltos magasfeszültségű távvezeték oszlopára mászott e§y kisfiú, nyolc méter magasból lezuhant és csodálatos módon nem halt meg Borzalmas, de mégis szerencsés kimenetelű villanyszerencsétlenség történt két nappal ezelőtt Csátalján, ahol egy kisfiú felmászott a magas­feszültségű villanypóznára, hozzáért a vezetékhez s a villany megütötte és összeégette. Streiling József 12 éves csát- aljai iskolás fiú két társával kiment a szőlők közé, ahol nyúlat akartak fogni. Közre is fogtak egy nyúlat, de a nyúl elszaladt. A fiúk hajszol­ták, majd mikor nyomtalanul eltűnt, felmásztak a magasfeszültségű vil­lanyvezeték oszlopára, hogy onnan tekintsék át a vidéket, hátha vala­hol nyúlat fedezhetnének fel. A nyolc méter magas oszlop tete­jére érve, Streiling József megfogta a 15.000 voltos magas feszültségű áram vezeték-drótját, mire a kisfiú teste valósággal égni kezdett, úgy, hogy a kisfiú teste megpörkölődött és súlyos égési sebeket szenvedett. A mezőn dolgozó munkások, is lát­ták, hogy mi történt a villanypóznán s hogy a kisfiú teste égni kezdett. Még azt is látták, hogy a kisfiút a villany összerántotta és feldobta a vezetékre, amelyről azután nyolc méter magasságból leesett. Csodálatos módon a kisfiú nem halt meg, mert nem érintett két dró­tot, ami végzetes lett volna. A sze­rencsétlenséghez kihívták a bajai mentőket, akik a megperzselődött testű kisfiút beszállították a kór­házba. HADI EMLÉKEK Augusztus 6. 1914. Amikor az angolok és fran­ciák hajóegységei üldözőbe vették a Földközi-tengeren kelet fe­lé menekülő német »Goeben« és »Breslau« nevű cirkálókat, volt ha­ditengerészetünk más lehetőségek hiányában, csellel segítette meg a cirkálókat. Amennyiben rádión nyíl­tan arra hívta fel azokat, hogy az Adriai-tenger felé folytassák útju­kat, hogy a mentesítésükre kifutó hajóhadunkhoz csatlakozhassanak. Hajóhadunk Pólából valóban ki is futott, amire a megtévesztett án- tánthajók zöme, az Adria déli kijá­ratának. vett irányt, hogy a német cirkálók útját ott elállja. Ámde a »Goeben« és »Breslau« kelet felé folytatván a menekülést, egérútat nyertek és szerencsésen elérték az eredeti céljukt képező Konstntiná- polyt. Kifutott hajóhadunk pedig meg­tévesztő útja után zavartalanul visz- szatért Pólába. 1917. A volt székelyudvarhelyi 82. »székely« gyalogezred az Oj- tozi szoros környéki Magúra Casu- nului hegy védelmében kifejtett hő­siességért József főhercegtől a kö­vetkező dicséretet kapta: »Meghatva köszönöm vitéz 82-eseimnek az utób­bi nehéz harcokban tanúsított kiváló hősiességüket, mellyel az ádáz ellen­séget visszaverték és minden táma­dást meghiúsítottak. Szeretettel üd­vözlöm az erdélyi Kárpátok hőseit, az Isten vezesse, oltalmazza és áld­ja meg őket mind. József főherceg vezérezredes.« Augusztus 7. 1708. A dunántúli hadszíntéren mű­ködő gróf Esterházy Antal tábornok vezetése alatt álló kuruc- dandár Alsó-Ausztriába törvén, ezen a napon Bécs külvárosáig portyá- zott. 1915. A 41. honvéd hadosztály Lub­lin környéki harcai alatt Ko­lozs József volt nyitrai 14. honvéd gyalogezredbeli tizedes, mint gép­puskairányzó azzal tüntette ki ma­gát, hogy a szomszédos arcvonal elöl visszaözönlő oroszok láttára, géppuskáját gyorsan és öntevéke­nyen a küzdők vonala elé vitte és ott olyképen hozta tüzelőállásba, hogy a sürü csoportokban hátráló oroszokat rendkívül hatásos hosz- szantartó tüze alá vehette. Mivel pedig ezzel a géppuskatűzzel né­hány percen belül annyira megren­dítette az oroszokat, hogy többszá- zan nyomban megadták magukat, ennek pedig a harcok további me­netére nézve igen nagy kihatásai voltak, Kolozs tizedes vitéz és igen eredményes harci magatartását a kisezüst vitézségi éremmel jutalmaz­ták. 1916. Kimagasló elszántsággal tün­tette ki magát ezen a napon Erdökövy István volt budapesti 29. honvéd gyalogezredbeli tartalékos zászlós, aki a 306. honvéd gyalog­ezredben szolgálván, a Kőrösmező­től keletre Vorohta körül folyt har­cok alatt azt a parancsot kapta, hogy 46 főből álló félszázaddal, a Paradcsin magaslattól északra be­ásott oroszokat verje ki az állásai­ból. Erre Erdökövy zászlós igen ügyesen végrehajtott felderítés után, nehezen járható, sziklás és sűrűn erdős terepen át történt megközelí­téssel, pontosan az oroszok hátába vezette a félszázadot, majd meglepő tűzzel való rajtaütéssel igen súlyos helyzetbe hozta azokat. Ámde ugyanakkor orosz tartalékok avat­koztak a harcba, amelyek Erdökövy zászlós felszázadát oldalba kapták és ezzel a félszázadot immár két tűz közé szorították. Ebben a válsá­gos helyzetben azonban Erdökövy zászlós nem vesztette el a lélek­jelenlétét, hanem gyors elhatározás­sal megosztván csapatát, az egyik résszel a hátba támadott oroszok ellen folytatta a támadást, míg a másik résszel az oldalába betört oroszokat tartóztatta fel mindaddig, amíg az előbbi irányban folytatott támadásával az oroszokat megingat­ta. Amikor epdig ezt felismerte, mindkét irányban folytatott gyorstűz után, lendületes rohamra indult, amellyel az oroszokat páratlan el­szántsággal vívott kézitusában visz- szavetette és azok 1 tisztjét és 147 emberét foglyul ejtette. Mivel pe-. dig ezzel a sikerült vitézi tettével lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy az ezred IV. zászlóalja hamarosan folytathatta a Vorohta irányában va­ló előnyomulást, illetve a vitézi tett kihatásaképpen az oroszok Voroh- tára húzódtak és csakhamar még azon túl is visszamentek, Erdökövy. zászlós kimagasló magatartását az arany vitézségi érem adományozá­sával jutalmazták. A legnagyobb ki­tüntetés azonban akkor érte, ami­kor ezt a vitézségi érmet kereken 3 hónappal későbben, azaz október: 31-én Károly királyunk, mint' ak­kori trónörökös, tűzte fel Erdökövy zászlós mellére. És ugyancsak ak­kor történt, hogy őt a helyszínen,' soronkivül tartalékos hadnaggyá léptették elő, éspedig annál is in-' kább, mivel Erdökövy zászlós akkor már a nagyezüst, kétszer a kisezüst és egyszer a bronz vitézségi érme­ket már kiérdemelte. Gsütártökőn megindul a rendes forgalom az elvágott máramarosmegyei vásott vonalon A magyar és román kormány vasúti kiküldöttei a máramarosme- gyei elvágott vasútvonal forgalmá­nak rendezése ügyében olyan meg­állapodást kötöttek, amely lehetővé teszi, hogy az elvágott kőrösmezei, aknaszlatinai és nagybocskói vonal­részek a Máv. törzshálózatával kap­csolatba jussanak olyképpen, hogy a közlekedés közvetlen vonalon legyen lebonyolítható. A részleteket Király­házán vegyes bizottság állapította meg s ennek alapján aug. 10-én 0 órától kezdve a Máv. törzsháló­zatából Kőrösmezőre útlevél, vízum és vámvizsgálat nélkül lehet utazni és ugyanakkor az árúforgalom is megindul. imi шттшшш jól, gyorsan mérsékelt áron javít Faragó Sándor órás, ékszerész és látszerész a (Városháza épületben) Aranyat, ezüstöt, régi pénzt vesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom