Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-07-28 / 60. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE július 28 Az egész országban felülvizsgálják az insógakciók és a vetőmagkölcsönök lebonyolítását A földművelésügyi minisztériumban elkövetett visszaélésekkel kapcsolatosan felmerült az a terv, hogy az in- ségakciókat is visszamenőleg meg kell vizsgálni. 1929-től 1933-ig több vetőmag kölcsönt folyósított a földművelésügyi minisztérium, de voltak ezenkívül Inségakciók iis. A felmerült tervhez Darányi Kálmán miniszterelnök is hozzájárult és igy az ország összes gazdasági felügyelőségénél felül fogják vizsgálni az ínség- akciók lefolytatását és ezzel egy- | idejüleg a vetőmagkölcsön kiutalásainak felülvizsgálatát is meg fogják ejteni. Az inségakciók le bonyolításánál a földművelésügyi minisztériumnak csak kis részben volt szerepe, mert minit köztudomású, az inséggaboina szétosztásának kérdésében a belügyminisztérium intézkedáiik, minit illetékes tényező. A vizsgálatok már megindultak és azok gyors tempóban folynak. Augusztus ötödikén tartják az első mestervizsgákat Halason Az uij iparügyi törvény értelmében, mint ismeretes, mindazoknak, akik önálló iparosok kívánnak lenni, mester- vizsgát kell letenniök és csak annak sikeres letétele után nyithatják meg önálló műhelyeiket, illetve üzemeiket. A mestervizsga kellékei részletesen körül vannak írva és arról lapunk is több ízben megemlékezett már. Mint most értesülünk, Halason az első mestervizsgák augusztus ötödikén fognak megtörténni és pedig a következő iparágakban: női és 'férfi szabó, cipész, férfi fodrász, bognár, hentes és mészáros. A fenti iparágakban összesen nyolcán jelentkeztek mestervizsga letételére. Évek és színek a régi halasi juhászélet romjaiból и. A juhászétet a kisbujtáirpiskiodással kezdődött, A számaidé juhászok a kisbujtár félfogadása lelőtt jól kitapogatták, hogy a gyerkőc megfelelő ilesz-e? Nagyon kérges, rosszul telelt szinü, vánmyadt legény két nem alkalmaztak. Nem fogadták fel az olyan gyerkőcöt 'sem, amelyikrőt megállapították, hogy sziunyáta. Az ilyenekhez nem volt bizodalmák. Nekik »életrevaló* gyermek keiibetit a falkához. A reájukbizottafcnak csak az ilyenek tudtak megfelelni. A kisbujtár leginkább a »gúnya« körül nappa'ozott. ő főzte az ételit a többi bojtárnak, meg a számadóinak, — napjában kétszer. Odébb áfásnál ő rakta te-í^ll a gúnyát' a csacsira. Ahol újra állítottak, ott ő ásott mindjárt gödörkutat, meg tói vaj kutakat a boros hordónak kabaiko'niak a szárított hussa., szalonnával jól kibélelt iszákoknalk. Dézsaszárn- ra oltotta a tarhót, gondozta a baromfiakat. Miive"- igy legtöbb idejét a gúnya'. meg a katlan körül 'tföötötjtie, általában »pörnyevágó«-шк tisztietek. Éjjelenként alUhaíbitt a kisbajtáir, mivel1 a fiaílká,! ilyenkor a komondorok őrizték. A puliikat csak hajtásra használták. Minden szombaton csacsira ült s kihozta a gúnyához a számadó házától a heti eeségel. Három emberré kitett négy egész kenyér. Ebből két ember hármat, a harmadik pedig kettőt kapott, mivel ez utóbbinak kellett ra többéiből a kutyákat élelmezni. Két emberre hetenként másfél font szalonnát, öt icce köteskását számítottak - tarhonyává71. A tésztát, hagymáit, petrezselymet, paprikát nagyon megikigyel- medezték a régi szabiadví ágbeli juhászok, mert ezekből nem. igen Volt. A krumplit is úgy kellett lopniuk. Sóval a gazda látta el őket. A kisbujtárráétél legfontosabb kelléke tehát az életrevalóság volt, Ez pedig azt je'entetíe, hogy^ legyen a kisbuj- 1 j tár a körülményekhez igazodlnitudó, tehát bátpir, csalafinta, csavaros észjárású. caetetendí, hosszukezü, szaiadós, szájra markűís, meg vaistagbőrü is. Ha mpndezen megkívánta tó hasznos tulajdonságokkal rendelkezett, akkor meg- m áradhatott a szolgáltban, gyarapodhatott vagyoniJag is, ami a további éőmpnetó! alapvető feltéttele vöt. Ha a pusztában valamerre hiányosságok keetkeztek ,,a pusztázó csendbiztos. vagy a vármegye perzteku torai igjen- csak megjelentek a gúnyánál. Ha az öregebb búj tárok, vagy a számadó jis bünfenteíék voltaik. and legtöbbször úgy volt. mfhe'yt neszétvetlték, hogy a »féreg« közeledik. — erüniaEiak a ,falkától. Ilyenkor a kisbuj t árnak keltett helyt- á'lanja. A perzekutorok vagy csend- biztos uraimék, ha kérdőrei kapták, agy kellett tudni fieMniii©, hogy sem, az öregből tárnak, sem a Számadónak baja n© [lehessen. Bármit kérdeztek tőlle a mentő fee’ettel készen keltett leninié. Az eső kérdés ilyenkor rendszerint I az vöt: — Hun vtaln a számadó, le gyerök?! — EmjBnt a városba hetet keresni! — v|agy valami távol helyet mondott, j На az öragbujtár felől tudakolták, ak- I kor is a tegmegíetelőbfaet keltett mon- | diania. Rendes kérdés volt ilyenkor a kisbuj - tárhoz laz is: — Hon szokott bönni éjje- fönként a számadó? — vagy az öregbuj- tár, vagy mindakel'tő. Erre is meg ke leti! tudni fejéHnöe, hogy: — Mindig itt szoktak hálni a gúnyánál vagy az állásban] Ha úgy adták fél a kérdést, hogy: — Melyik éjjel volt oda a számadó, vagy az öregbujtár? — 'eírre azt keltett tbdjni íteteffnlie, hogy: ■ i — Mióta itt szolgátok, egyszer se voteak oda éjjel a falkáílulU ámde a distriktus, vagy a vármegye emberei nem mindig adtak ám hitelt e kisbujtár állításainak, hanem a felltö- tött, többrétű tírom|us!tooial: jól1 meg- labrakolták. Ilyenkor is megkötteti maradnia korábbi á’litásaináll s nem vall- j hatott rá sem a Számadó bujtlárra, sem ia számadóra. Ha mégis rájuk váltott, < akkor szembesítették is velük. Ha a szembesítéskor másként keszeget©*.t, ir- giaifomlnéltküí elpáholták. Ha pedig szembemondóvá tett. akkor meg a pásztorok verték e|í kegyetlenül, sőt agyon is csapták, aztán pap s© katett, de m;ég ha- rangszó se. Fejfát se kapott. Legfeljebb 1—1 bikiakapiarásois hely jetezte a mezőben vagy az erdőszé en, hogy valakinek ott van az örök nyugvó helye... Volt. — aztán mijncs többé... A vastag- fa őrüek az il yen nyurga ók «Vételét kiltoeí 1 5 Hűlték. ' j A sziaüadőíSjság azért volt jó, hogy a kezdő bárány top ások alkalmával, ha ebbei munkáját észrevették is el tudjon úgy inaíni', hogy utol ne érjék. Ha, úgy tudott szaüjadni, völgyeim, hogy kicsa- pásó"ni ste tudták, akkor hamarosan juhászbojtárrá léptették elő. Felavatása abból áttett, hogy amikor az általa lopott bárány húsa megfőtt, ő iis a kutyagiirincre tett bogrács mellé ülhetett s Biz öregbujtárrat meg a számadóval együtt és egyszerre bicskahe- gyiezhelett belő'íe. Még a szegyé húsából is kiszúrhatott, de csak maga elől'. A kenyérfaatokat is betemártogalhatta a '"evébe, de. csak maga előtt. Máskép a kőzeteiére vágtak a bicskával... A kábák csóko’gatásban Is szabados tett. A felavatás után következe^ a bérju- vitás, azután a vagyoiníi gyarapodáshoz szükséges tudományok esajátiitása, melyeket 'rendes juhászból tárkodása és számadó bujtárkodása atett káliéit meg- tanulfnia'. Ha ezzel is készen volt, — számadó juhász tehetett belőle. (Folytatjuk). Cz. L. Nagy Iánkat okozott a jégeső Fehértó Az elmúlt héten nagy jégverés pusztított Fehértó pusztán, aihól hatalmas eső esett és meglehetősen magyszemü jegek tömegesén borították ©1 a földeket. A hatalmas eső elborította vízzel az istállókat és kevésbbé megalía^ pózott épületeket, ugyanakkor a (ég nagy pusztításokat végzett. A jégverés a learataflanuf maradit pusztán gabonákban is nagy károkat okozott, ugyanakkor a már learatott, de mgg el nem csépelt gabonafélékben. A jégverés következtében külömöj- sen nagy a kár a kukoricában, és a zabban, a zabot a legtöbb helyen a jég csépelte el. A kár igazi nagyságáról csak a bejelentések után lehet helyes képet alkotni majd. Őszre elkészül a földmunkások és a törpebirtokosok aggkori biztosításáról szóló törvény A 65 éven felUli földmunkások és az 5 holdon aluli törpebirtokosok nyugdijat kapnak Darányi Kálmán miniszterelnök a partementben bejelentet.©, hogy a kormány szociális programjának egyik fontos pontja a földmunkások és törpebirtokotok aggkori nуu gdtLjbi ztosj tásánialk megvalósítása. . , / A mjírüsztertefnök azt is bejteltentialt©. hogy törvényileg kívánja a kérdést rendezni. még pedig a Ifegköztetebbi jövőben. E őriéláthatóan már a tél folyamán a parlament elé kerül ez a fontos törvényjavaslat „amelynek előkészületi munkáit most kezdte meg a ifödmjVdés- ügyi imphisztérium. A törvénly szövegezése lefőtt a m.WiszteréltnÖk az érdekeltségekkel kívánja ltetárgyalhi a kérdést. A fő dmiunkáíok és töxpebir tokosok aggkor! biztosításáról szóló törvényja- vaislat alap elve, hogy a 65 éven, fdü i főidmiuhkások, illetőleg az öt holdon alüji törpébb1 (okosok nyugdife^átástoan részesü nér.ek. A nyugdíj rfso határa évi ,120 pengő lisnme. A biztosítás ellátását külön e ce'lria létesített Szervezetre kívánják bízni, amely a biztositottiak rendkívül minfönáf-iis — a nincstelen földmunkásoknál csupán eszményi — biztosítási i dijain kívül alapítási vagyonából és ái- ; llaunj hozzájárulásból utalná ki a nyug- I dijakat. Halasi Gazdasági Bank R t. Kiskunhalas A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete roglalRosik a gankQzlet minden ágával. Kölcsönök folyósítása a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem számára. Lombardeföfegek és folyószámlahitelek Belétek gyümölcsöztetése a legelőnyösebb feltételek mellett, bármilyen összegű betétet felmondás nélkül azonnal visszafizet. Átutalások a belföld és külföld bármely pontjára. Valutaigény« lések, menetjegyek kiadása utazási és üdülési célokra Exporttsnusitv&nyok kiszolgáltatása, exportőrök finan* cirozása, külföldi követelések beszedése és megelőlegezése Bármilyen ügyben készséggel nyújt felvilágosítást és tanácsot.
