Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-12-25 / 103. szám
december 25 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 A FÖLD A NEMZET KINCSE, AHOZ CSAK A MAGYARSÁGNAK LEHET JUSSA Kié a magyar föld és hogyan sáfárkodnak azzal - a Duna-Tisza közén homok és szik, a Dunáníulon minden második birtok gyárigazgatőé, bankigazgatóé, vagy részvénytársasági igazgatóé A »Magyar Róná«-ban jelent meg az a szenzációsan érdekes és megkapó cikk, amelyet alább adunk és amely részletesen kitér a magyar föld legfontosabb problémaira, egyúttal utat mutat úgy a jelennek, mint a jövőnek is. A cikk a következő: Sokszor elgondolkoztam már e kérdés teleti s próbáltam annak a lényegét a magam számára megrajzolni. Mindenkor szomorúsággal1 álltam meg a valóság előtt, miért a magyar föld nagy részben kereszt alatt nyög ebben az országban. Nem hiszem, hogy volna még némájáéit, ország, amely földjének porszemeit ilyen meggondolatlanul engedné oda idegeneknek és szótlanul tűrné, hogy ez a föld ilyen elárvult állapotban legyen, mint amilyen a magyar föld. Magyarországon aránylag igen sok idegennek van földje. Ha az ember a statisztikát megnézi, e’szomoi'odik azon, hogy ebből a 'kis magyar földből 211.731 kát. hold van külföldi* polgárok kezén. Oly kevés a magyarok számára is ez a föld s oly sok magyar van itt, akinek mines földje ebben az országban, hogy nekünk kétszeres óvatossággal kellene ügyelni ennek a földnek minden porszemére, minden darabjára, hogy aiz mind magyar kézben legyen. Szomorú, hogy sokszor ujjongó öröm kifejezését látom és olvasom aiz egyes újságokban, ha egyik-másik idegen földet vesz ebben az országban. Énnekem ez mindig fájdalmat okoz. A magyar föld igen tekintélyes része az ütóbbfi 15 esztendő alatt nem! birtokosok, hanem üzérkedők kezébe került, olyanok kezébe, laJdlk nem abból akarnak megé'ni, azoknak ez csak pénzelhelyezés, vagy szórakozás. 1,007.541 kát. ho'd van olyan emberek kezén, akiknek két vagy több foglalkozásuk van, ezenkívül földhitelintézeti és részvénytársasági birtok 210.000 kát. hold körül van. Nagy fájdalma még ennek a földnek az, hogy rosszul kezelik eat a földet és nagyon sok terü'et van még ma is ebben |az országban, amely jóformán egészen, vagy félig műveletlen állapotban van. Bejárta a sajtót multkórában az a hír, hogy egy mágnás országgyűlési képviselő 4000 hold földjéből 70 holdat szánt-vet, a többi ott van bitanglóban és nincs törvény, amely vagy elvegye, vagy kényszerítse arra, hogy szántsa-vesse ezt a földet és ne rabolja meg a föld gondozat'anságávai a nemzeti vagyont. Jogosan tagadják meg a környékbeli '.kisgazdák az adófizetést akkor, amikor az illető birtokos évtizedek óta alig fizet adót. Pár évvel ezelőtt egyik magas köz- funkcionárius, akinek ügykörébe az iparvállalatok tartoznak, a Dunántúlon nagy körutat tett. Hazajövet aizjt mondotta egy vezető agráriusnak: »Nem csodálom, ha ti ellenszenvvel vagytok a vállalatok vezérigazgatói iránt, mert a Dunántúlon i minden második birtok ma mfár gyárigazgatóé, bankigazgatóé és részvénytársasági igazgatóé.« Ezek azok, akikről azt mondotta, a minap egy munkás- gyűlésen egyik munkásle szó'aló, hogy csak iazok a, birtokosok bánnak rosszul a mezőgazdasági munkással, okuk nem a, régi földbirtokosok társaságához tartoznak, hanem, akik most szerezték a földet s nem fűzi őket szorosabb kötelék a fö'dhöz. sem annak művelőihez, a munkásokhoz. Ha nézzük az ország úgynevezett termőföldjét, akkor megállapíthatjuk, hogy futóhomok, szik, vadvizes terület kb. 1,500.000 kát. hold van ebben az országban. Nagyon gazdagoknak kell nekünk magyaroknak lennünk, hogy meg tudjuk engedni magunknak azt, hogy amikor magyar testvéreink nem tudnak itthon meg- ! élni ebben az országban, akkor 1.5 j millió kát. hold lehet olyan terület, i amelyen mezőgazdasági kultúra alig i van. A homokjavitás kérdését nem I fogtuk fel eddig komolyan, a szlk- javitást ezidöszerint csak lombikban ; és laboratóriumban oldottuk meg, 1 olyan drága, hogy a valóságban szin* te megoldhatatlan; a vadvizes terü- I letek je ott meredeznek, annak el- j lenére, hogy sok millió fekszik már az Alföld csatornahálózatában. A viz- I rendezés kérdésének legfontosabb része, az öntözés még mja is m|egol- : datilán ebben az országban. De tes- I sék megmondani, hogy van valami komoly felügyelet azon az óriási, községi és közbilrtokossági legelőterületen, amely jóformán senki jószága ebben az országban? Van-e ott valami gondozás, valami elszúrrXo’ákJ kötelezettség azok vezetőivel szemben és van-e valami komoly legö- I lója vitás ? Mintha senki jósizága, vol* na ez! Ezt a sok közlege'jőt akkor létesítették és hasították ki, amikor volt jószág, de ma megviaín ez az óriási legelőterület mindenütt, a jószág száma pedig tizedére esett visz- sza és mégis ugyanezek a nagy lege l'őterületek meredeznek az Alföld különböző területein. Hogy ha ezt igy végigtekintjük; akkor szomorúan kell kérdeznünk, hogy tulajdonképpen kié ez ai magyar föld? Meg kell állapítanunk, hogy itt rendet csak akkor lehet teremteni, ha köztudattá válik az, hogy ez a míagyar föld a nemzeté. Mindnyájan, akik ezen a földön ebből a földből egy-egy diarabot bírunk, átmleneti tulajdonosai, birlalói, ideiglenes birtokosai vagyunk annak, de; nem valódi tulajdonosai, mert ennek a földnek igazi tulajdonosa a nemzet. (A magyar szent korona elmélete.) Ha pedig ez így vau, akkor a nemzet parancsoljon azokmajk, akik átmeneti tulajdonosai ennek a földinek. Pál ramcsoljon azoknak, akár kisí-, akár r.agygazdák, hogy jól műveljék a földet; a nemzet álljon őrt a földi tulajdonváltozásai fölött; a nemzet legyen ott, amikor a földet művelik, s a nemzet kényszerítse annak birtokosait a művelésre és tiltsa. el azokat a földtől, akik nem méltók ama, hogy ebből a nemzeti Vfaigyonból egy darabot bírjanak. Ha belevisz- szük a köztudatba azt, hogy a magyar föld minden egyes darabja a nemzeté', akkor a nemzetnek kötelessége kényszeríteni minden egyes polgárát, akinek egy darab van ebből a földből, hogy éppen a nemzet érdekében a legtöbbet hozza ki abból és a legtökéletesebben művelje meg, mert a nemzetnek árt, a neiget vagyonát rombolja az, aki akár téko- zol ezen a földön, akár pedig nőm műveli azt megfelelő módon. Amikor a kormány egyes intézkedéseivel kényszert kíván alkalmazni a magyar föld mivelőivel szembein, ha ,csiak a legszelídebb formában is1, mindjárt előáll a magántulajdon szentségét féltő kórus és eltenál ennek. Pedig, ha belevesszük a köztudatba, hogy a föld a nemzeté, akkor a magántulajdon elve alapján felülről jövő és hivatalos, korszerű intézkedéseket és reformokat nem lehet e’imtsllőzni. A magyar kisgazda társadalmat is csak kényszer rendszabályokkal tudjuk földjének a művelésében előre vinni s ezért vált köztudattá az az ige, hogy »a magyar kisgazdát akarata ellenére is boldogítani kel.« Huszonöt esztendeje kísérem figyelemmel a magyar mezőgazdaság fejlődését. Szomorúan kell megáiapita- nem, hogy ez alatt az idő alatt a növénytermelés és az állattenyésztés színvonala, a kisgazda tudása nem igen emelkedett olyan mértékben, mint Európa többi országában. Ösz- szegyüjtöttem Görögországtól Portugáliáig Európa minden országából йи utóbfn 10—15 esztendőre vonatkozólag a fejlődési adatokat s megállapíthatom, hogy mindenütt hihetetlen előretörés van a mezőgazdaság terén, csak éppen Magyarországon nem. Németországban olyan területeket vontak mezőgazdasági kultúra alá, ahol évszázadok óta mozdulatlanul állott a föld. Olaszország moaz országban, mert ezer esztendő óta nem tudtuk megtanítani különösen a miagyar kisgazdaközönséget a gazdálkodásra. Hogy milyen hiányok vannak még a szántás körül és mennyi helyen hiányzik még a tarlóhántás és az őszi szántás, hogy milyen primitiv és szörnyű hiányok vannak a trágyakezelésben, mennyire nincs trágyatelep sehol, pedig a trágyának 70 százaléka vész el, ha 24 óráig kint van a földön. Nlsm tudjuk azt, hogy Magyarországon 800 vagon Péti sót, minit nitrogén trágyát, fogyasztanak el egy esztendőben és 7000 vagonba tehető aiz a I nitrogén kár, ameíy a helytelen, I rossz trágyakezelés fogytán 'a léve- : göben е]|Шап. Hogy mennyire nem j használnak ná'unk műtrágyát, mulattja aiz, hogy e téren majdnem utolfeó i helyen állunk Európában. Hogy j mennyire nem tudják nálunk, ml a j talajerőfenntartása, amely tudatlan- I ság folytán olyan hihetetlen fafaj ! uzsora folyik ebben az országban, j amelyre nem volt példa a háború előtti évszázadokban. S ha ez igy megy, egyszer csak arra ébredünk, ; hogy nem fog teremni a föld, nefnf ! lesz érdemes megszántani'. Ez ай j oka annak, hogy 25 esztendő ótaj az országos termésátlagok nem1 eimél- ; kedtek ebben az országban, Ki tudja azt is, hogy mi az a talajvizsgálat, mi ennek a fontossága és haszna, amelyen már Európa minden országa túl vian. Mennyire nem tudjuk érvényesíteni a kapálásban rejlő hasznot; erőszakkal sem lehet rávenni a magyarunkat, hogy a kukoricát kétezernél többször kapálja i meg, irtsa a gyomokat, amelyek em- ' bermagasságra nőnek a burgonya és kukorica-földekben. Mennyire nem I tisztítjuk a vetőmagot, vagy nemi j csávázzuk azt s általában a gyom- ! mag hihetetlenül terjed a magyar földön. Nemi ismerik ä hasznos és káros madarakat. Szóval minden, ami a mezőgazdaságnak az népismeretéhez tartozik, teljesen kiaknázatlan és kihasználatlan ebben az országban*. Ha nem indítunk ezen a téren ai legsürgősebben olyan akciót, amely a ! magyar földnek a javát szolgaijai, akkor megvádolhatnak bennünket I utódaink, mert ez a 19 esztendő, I amely a háború óta eltelt, alig mutat fel1 valami eredményt az agráir- kultuna terén. Senkit se tévesszen meg az, hogy vannak kiváló nagy-, közép- és kisgazdaságok, amelyekben a termésátlagok, m álat minősége, száma, eredményei emelkedtek, de nézzük meg aíz országos csarakat szárított ki, foyókat téritett ' átlagot, akkor látjuk, hogy ezidöszé•«i rí ч _ i .. i n »ii. T _ I ■PlollílCklIlAi ívm'jntA IQ. АДтлтитЮЬ Ilii m él az útijából, hegyeket hordott le és minden földet kultúra alá vont, mert a nemzet érdeke parancsolóan teszi ezt kötelességévé. Hasonló a helyzet Törökországban, Görögországban, Portugáliában, Ausztriában és minden országban, ahol a nemzet érdeke irányit és gyakorol befolyást a fold sorsára. Ezzel szenjben nálunk a legkezdetlegesebb formák is ismeretlenek, úgy hogy a mezőgazdaság la'iapmüveielei sem váltak köztudattá, szinte azt lehetne mondani, hogy újabb tanító- rendeket kellene le:e cpiténi ebben rint felfelé mutató eiedmények alig jelentkeznek. A magyar föld a nemzeté, a nemzetnek tehát joga van beleszólni abba, hogy mi — átmeneti tulaj dor nosok — miként sáfárkodunk a ránfc- bjzott nemzeti vagyonnal, nemzete kinccsel. A kormányzatnak kötelessége őrködni a nemzet kincse és vagyona felett, mert nekünk egyetlen erőforrásunk ez a föld, amely minden tavasszal megújul és Isten áldása s kezünk munkája nyomán megtenni számunkra a mindennapi kenyeret. j Halason a legjobb, legmegbízhatóbb, legolcsóbb bevásárlási forrás minden közszükségleti és luxus cikkben a Hangya és annak fióküzletei
