Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-11-07 / 90. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE november 7 VÉRES TRÓNOK ÁRNYÉKÁBAN XXXIII. És mit szói hozzá a rendőrség, hogy Wien uceáit te!eküftö№ a toborzóviaí, mint a legsötétebb középkorban? A rendőrség ha'Igát, hisz nem arra van, hogy beszéljen, nem képviselhet más véleményt, csak a felettes hatóságáét. De a sajtó, amelynek az a hivatása:, hogy beszéljen, egyszerűién el van képed ve, miként lehet, hogy az ember könnyelműién életét kockáztassa olyasmiért, amiből se dicsőség, se más előny nem származhat!k, — mert hát hogy a fenébe lehet hozzájutni ilyesmihez Albániában? A sajtónak rossz az emlékezőtehetsége, már elfelejtetté, hogy ö volt az, amely ugyanezért az Albániáért annyit ordítozott: és fújta a harciriadót annakidején, mikor Montenegró megszállta Skutarit. De most, hogy ezek a fiatalemberek eldobják az újságokat és a frázisokat kezdik komolyan venni, most ez az Albánia megint rongy ország, vigasztalan kecskelegelő, amelyről csak egyet lehet tudni: sohse szabad, hogy Szerbia kezére essék. Riporterek rohannak fe! a szobrászhoz. — Lenn, Albániában, meg akarom menteni Ausztria becsületét, — mondja ez a csodabogár. — Mert uraim, ha ezt az Albániát cserben hagyjuk, ez a legnagyobb becstelenség. És én becstelen országban nem tudok tovább élni. Nos, ezen már röhögnek az okosfiuk, ime egy ismeretlen szobrász és égy építész, akinek nincs 'más dolga, azon fáradoznak, hogy megvédjék egy nagyhala'om becsületét, melyet kissé hiva- totlabb hatalmak védnek. Hogy miféle politikai következményeket vonnának maguk után az efféle tréfák, az a legkisebb gondja az ilyenféle embereknek. És Ausztriának mind e mozgósítások után is nyugatomra van szüksége, nyu- ga'omra bizony. Most, az ebédszünetben, amikor kiürülnek az üzletek és a gyárak, a tömeg úgy felszaporodik, hogy a rendőr- legénységet meg kei'.; erősíteni. Postások jönnek a Lindengassén. át, három, négyvöt, sorba, tele vannak levelekkel, táviratkézbesitők csöngetnek el kerékpárjaikon, egész Ausztriából, Németországból és Svájcból tanácsokat, csatlakozó-nyilatkozatokat és pénzt kük denek. Az újságok óvatosságra intenek, az újságok klgiunyolják a különös szobrászt, a birodalom diélibásiyáján fekvő ország egyszerre csak közelebb kerül, ; mint annakidején az Adria-kiá litás gipszhomlokzatain, amikor kísérlet történt, hogy a WúeniefcntBk megmutassák, milyen szép ez a keskeny sávnyi partvidék, milyen gazdagok ezek a sárga városok a kék tenger partján és mégis milyen végtelenül messze vannak a biro- da'omtól, messzebb és idegenebb, mint. ha a legsötétebb Afrikában volnának. Lenn, Albániában, egy holland őrnagy elesett, a felkelőkkel folytatott küzdelmek során, Olaszország Ausztria minden lépését keresztezi,senkise tudja, mi lesz a végső kimenetel® a dolgoknak, Tisztelettel értesítem igen tisztelt vevőimet, hogy a HÓCIPŐK es Н0СШШ megérkeztek 6 havi részletfizetés 6 Zoltán de Olaszországot gyűlölik, ezt a mindig legyőzött és mégis minden háborúban nyertes Olaszországot, ezt az érzékeny szövetségest, aki miég azt se tudta elviselni1, ho gy az A ária -kiálti táson az egyik panoráma a fissal tengeri ütközetet ábrázolta. Ha Albániáért hadba,szállnak, Olaszország eliten fognak harcolni, Olaszország eíten, ahonnan először hatolt be Ausztria testébe a nemzetiségek szerinti szétdambolás gondolata, sokkal előbb és sokkal1 veszélyesebben, mint a fiatal pánszlávizmus, amely napjainkban fenyeget. Ezerkétszáz legény tob őrződött; már össze Albánia számára, erőteljes, válogatott fiuk, de lenn az uecákon még egyre szaporodik a tömeg, oly anynyira, hogy a szobrásznak és az építésznek egyidőre be kél csuknia a műtermét. A toborzás harmadik napján három barátságos mosolya ur lép be a műterembe, kerek kalapot tartanak a kezükben és mélényiiik alatt tisztes pocak domborul: a rendőrparancsnokság- ról jönnek és Oursehner szobrásszal szeretnének beszélni. A szobrász, már az albán légió magatervezte egyenruhájában, a három tekintélyes úrral az egyik mellékhelyiségbe megy és rosz- szat sejtve, megkérdezi, mi a kivánsá- guk. A három ur jelentőségteljesen piti- lant egymásra, aztán az egyikük egy kicsi, vastag, fekete könyvecskét vesz elő; kis, vörös uj javai az egyik paragrafusra bök. — Kérem! A 92 jcs tör- j vénycikk ét it ja, hogy Ausztriában más j á lam számára csapatokat toborozzanak. ’ (Folytatjuk): N ftGY IDŐK TANÚJÁNAK RAVATAUnAI Száz éves korában meghalt Baky Gedeon, aki átélte a szabadságharcot, megérte Trianont és nem győzte megvárni a revíziót Meghalt egy kedélyes öreg ur, egy kiváló hazafi, lángoló lelkű magyar. Elköltözött az élők sorából egy jobb és boldogabb hazába, átevezett a megelégedés és megdicsőülés révébe, miután szép és nemes pályáját befutotta, harcait meghurcolta és a hűség és önzetlenség utalt bukdácsolás nélkül végigjárta. Amikor ezeket a sorokat írjuk, a Baky-kastélyban még ravatalán fekszik Baky Gedeon, akinek megadatott a pátriárkák kora, akinek ennél még több osztályrész is jutott a földi jókból, mert szellemi és testi és makkegészséges lelki derűben fogadta még most századik évében is a halált. .., , .,r Csodálatosan szép száz esz. tendő 1836-tól 1936 ig Mégkapőan szép száz esztendeje adatott meg Baky Gedeonnak, aki békésen végigmunkálta a ferencjó- zsefi békeidők nyugodt évtizedeit, de, aki ugyanakkor végigszorongta a szabadságharcot, az utána következett irtózatos magyargyilkoló Bach- korszakot, majd a kiegyezést sziem- l’éttte, hogy azután 1914-ben megérje a nagy pusztító világégést és szomorúsággal, könnyezve öreg korban már megérje hazánk megcsonkítását. I Valahogy igy dióhéjban írná meg valaki, ha csupán lexikális módon adna hirt a mindvégig urnák és kedélyes, kedvesnek maradt pátriárkának elmúlásáról, de nekünk ha'asi- aknak ő többet is jelentett. Végtelenül szerette ezt a várost, ragaszkodott hozzá és ha előrehaladod kora nem is engedte meg, hogy belemerüljön a város ügyeibe, nagy figyelemmel, érdeklődéssel kisérte mindvégig Halas életének minden rezdülését és mozzanatát. Baky Gedeon Kunszentmiklóson született és az a szoros nexus, amit régebben még inkább fenntartott a két kun helység Halas és Kunszent- miklós, őt is rögtön halasivá tette, mihelyt Halason megnősült — néhai felesége Szuper Lajos főtörzsorvos nővére volt. Ettől kezdve szorosain a szivébe zárta Halast és magát mindvégig halasinak nevezte. Jogcíme is volt hozzá, a kunkapilányck családfáját vallhatta magáénak. Baky Gedeon íeiserdült gyerekkorában ismerte Petőfit, a, magyarság lángkikü fároszköitőjét, beszélt Petőfivel is, aki Kunszentmiklóson eljátszó ga tot a már akkor is éles- eszü kisfiúval. De más szempontok is kötötték Petőfi Sándorhoz. A nagy költő ud- varolgatott Baky Gedeon nővérének Krisztinának és hozzá irta egyik legszebb versét, az: »Amott virít Szent Miklós egy rózsája« cimüt és ebből az is kitetszik, hogy Petőfi kedvesen látóit vendége lehetett egykor a Ba- kyak kunszentmiklósi nemesi udvar- I házának. , É,s hallhatta a zengzietes költő zengő szavát, beletekinthetett ihletett szép barna szemeibe, látta a jurátusokat, a lelkes és entuzjazmus- sal telilett 48-as nemzetőröket, a szabadságharc minden magával ragadó momentumát, mind olyan lelki élmény és hangulat, amely végigkísérte Baky Gedeon életét, de végig utitársa maradt mjigyarságá- r.ak is. j 1 Még kora flatialságában már bírósági szolgálatba lépett és éltes jogi felfogásával, judiciumámak mélységével és tisztaságával hamarosan szép karriert jósoltak néki. ö is végig csinálta a bíróság ranglétráit, aljegyző, jegyző, albiró, majd járás- bíró volt, végül, mint törvényszéki bíró lépett nyugalomba, de nem azért, hogy pihenjen, hanem hogy mint ügyvéd, sokkalta fárasztóbb munkát vegyen váraira. Miint bírót és később mint ügyvédet, a tisztelet és a nagyrabecsülés övezte, jogi pályáján végig, mindenkinek csak jót tett, tanácsokkal látott el, önzetlen életet éli a római klasszikusok iskolapéldáinak módjára. Hosszú bírói pályáján Szabadkán és Zentán működött és az akkori úrbéri birtokviszonyok rendezésében munkálkodott, több jeles jogi szak- könyvet is irt, főleg ennek a birtokjognak a kereteiben. Feltűnést soha nem keresett, elismerést még inkább nem, szerényen és visszahúzódva dolgozott, hogy még inkább aláhúzhassa egyéni sajátos arcával az önzetlenség tevékenységét. j Az 1918-as összeomlás Szabadkán érte Baky Gedeont, akinek örökké, haláláig fájó emíek maradt, hogy meg kellett érnie az ezeréves ország i megaláztatását és földarabolását. Ezt ; az állapotot nem is bírta el, magyarsága miatt menekülnie kellett Szabadkáról, ahonnan Halasra jött és itt élt csendesen, szemlélődve, olvasgatva, szerető övéi közt, egészen haláláig. Száz év betegség nélkül A legnagyobb jótétemény ád&toít meg Baky Gedeonnak. Megérte a I száz évet anélkül, hogy orvossal dolga lett volna és azt a ritka valamit, hogy még száz éves korában az újság legapróbb betűit is szemüveg nélkül olvasta. Várta, mindig várta a re« víziót És ez a kemény magyar, aki megérte Trianont, nem nyugodott. Nem tudta elhinni, hogy ez is lehetséges, folyton várta a revíziót és azt, hogy Magyarországnak igazságot szolgáltassanak. Övéi mondják és ei is hihető, hogy ez, a nagy revizió-várás, hogy megérj? hazája felszabadulását — tartotta benne a léiket és edzette akaraterejét. Hogy halt meg? Nem is halt meg. Elaludt, fájdalom nélkül, anélkül, hogy betegség előzte volna meg elmúlását. Halálának oka hivatalos nyelven: »végelgyengülés«. A százéves öregur elment, álmodni tovább a magyarság szép múltját és ígéretes jövendőjét... A család által kiadott gyászjelentés hírül adja, hogy Baky Gedeon szerdán hunyt el. Kiterjedt rokonság gyászolja halálát, ezenkívül tisztelői és barátai. \ Az elhunytat ma pénteken délután három órakor temették el nagy részvét mellett a régi ref. temetőben levő családi sírboltba. g -пи ....и iM——w— О r s z á g-V Hág Fáulhabter német bíboros meglátogatta Hitter kancellárt, — Az osztrák kormánykonstrukció nem hoz semmiféle változást Ausztria bei- és külpolitikájában. — Hétmilliónál több lakosa van Newyorknak. — Egy japán telep te- nyésztyukja egy év alatt 360 tojást tojt és ezzel uj, »világrekordot« állatott fel. — A nemzetközi ope.a,kongresszus lesz a Szent István-emlékév egyik legnagyobb eseménye. — Papírgyár létesül Szentendrén. — 21 mi liő literrel emelkedett a,z országban a tejfogyasztás. — A pécsi egyetemi ifjúság nagy felvonulás keretében ünnepli Mussolinit. — A békésmegyei vásárból a hatóság ki- til'ofía az árdrágítókat, — XI. Pius pápa magánkiha lgatáson fogadta Rótt Nándor veszprémi: miegyéspüspököt, aki pBppászentelésér.ek 40-iik évfordulóját Rómában ünnepelte mieg. Rótt Nándor püspök jubileumi szentmiséjét a Santa Cioee templomban mondottja, ahol annakidején első miséjét bemutatta. — A belga képviiselőház bizalmat szavazott a kormánynak. — Diszdoktorrá avatták a lyoni egyetemen Sir Austin Chamberlain volt angol külügyminisztert. — A képviiselőház igazságügyi bizottsága tegnap folytatta az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. — 3 hónapi börtönre ítélték Koronkay Jenőt, a szegedi Köztisztviselők Szövetkezetének sikkasztó igazgatóját. — Megsemmisítették a jász- ’adányi törvényhatósági bizottság választását, mert a; titkosságot egyes bizottsági tagok megsértették a, választás során. — Halálra gázolta az autó Szombathelyen Torontály Imre őrnagy 9 éves Brúnó nevű fiát. A nyomozás megállapította, hogy az autó vezetőjét, Kovács Károlyt nem terheli, gondatlanság. — O’aszországban mérsékelték a tiszt és gabona behozatali vámját. — Kosztolányi Dezsőt csütörtökön délután temették el a Kerepesi temető halottasházából a főváros által adományozott díszsírhelyre, t ; , ! j j ; ;|_j )
