Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-04-22 / 33. szám
6 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE április 22 A VÁROSGAZDÁI hivatal ért&sifi a lakosságot hogy április 30-án délelőtt 10 órakor a városgazdái hivatalban megtartandó árverésen a Mélykúti útitól a Tinódi uccáig, a Tinódi uccától a jánoshalmi vasútvonalig, valamint a Kis- sóstó felé a Csillagváros mögött elhúzódó árok vizének a halászati jogát egymásután következő három esztendőre bérbe' adja. Az árverés az árverezőre azonnal, a városra nézve pedig polgármesteri jóváhagyás után lesz végileges. Köteles a legtöbbéit, ígérő árveréskor az árverést vezető közeg kezeihez 20 P bánatpénzt lehelyezni, árverés végeztével pedig ezt az összeget egy évi bérösszeg 50 százalékának megfelelő összegre kiegészíteni. A haszonbérlő a halászatot oly vigyázattal tartozik gyakorolni, hogy a tóban lévő nádasokban kárt ne tegyen. Amennyiben a haszonbérlő, vagy annak alkalmazottai a nádasokban kárt okoznának, a bérbeadónak jogában áll a bérleti szerződést azonnali hatállyal megszüntetni s az okozott kár megtérítését követelni. A bérbeadónak jogában áll a nádas termékeit az általa választott időpontban kivágatni. A bérlő részéről tilos a tóban szarvasmarha, ló, juh, sertés uszr tatás, valamint a mosás és a vászon- fehérités. » — Ksjreseffitek ia|z idájnycikkek. Korai főzelékfélékben a felhozatal bevés volt, a parajt és a sóskát erősen keresik! Arak: paraj 10—12, sóska 20—24, ró- zsajburgonya 20—24, Ella 12—14, vöröshagyma 14—16, fokhagyma 80—100 fillér kilónként. Fee'jssajá-ta darabonként j 2— 4 fillér, hónaposretek csomónként j 3— 4 fillér. Győrött a következő árakat j tízették : paraj 12—14, sóska 20—23, fe!- I jeskáposztn 30—36 fillér kilónként. Fe- j jessaíáta darabonként 4—6 fillér. 1 — Másfél kilóméteres utat épít Kelebia község az inségmunka keretében. A kelebiaf házhelyeket a község belterületéből mintegy másfél kilóméternyű távolságra ossztották ki annak idején az igényjogosultak között. Az elmiult évtized1 alatt a ki- j osztott házhelyeken gombamód!™ | szaporodtak a piroscserepes lakóháziak és ma már egy takaros kis* falu keletkezett a valamikor sivár pusztaság helyén. El is keresztelték ezt |aiz új telepet — Újfalunak. Az Uj- | falu lakossága évről-évre szaporodott. Ma már két füszerüzleíe, vendéglője és jelentős számú lakossága van. A kocsiút azonban, amely Újfalut ia belterülettel összeköti, különösen a forró nyári időben — csaknem járhatatlan. Gille András községi vezető jegyző, Baláspiri Kálmán községi biró és nem utolsó he- | lyen Koczkás József plébános fárad)- j hatatlan munkálkodásának köszönhe- j tő, hogy a Kelebiától Újfalu felé vezető másfélkilóméteres útszakasz kiépítését április 15-én megkezdték. A járhatatlan futóhomok helyén kényelmes agyagut épül. Az útépítés a költségelőirányzat szerint 6000 pengőbe kerül. Ezt az összeget a község részére juttatott 2400 pengő in- ) ségsegélyböl fedézi részben az elöljáróság, a hiányzó összeget pedig legutóbbi képviselőtestületi ülésen , szavazta meg egyhangúlag a Ttöz- ! gyűlés. Az útépítésnél elsősorban az inségmunkásokat foglalkoztatja a község. I ,' i I í I 1 — »LáWgoI iái Volga.« Ez: a címe a ma) szerdán bemutatásra kerülő nagyszerű filmdrámának. Puskin, a világhírű Író: ' gyönyörű regénye filmen újra született, • még pedig olyan káprázatos formában, amit eddig 'kevés film nyújtott. Amit mesében, dalban, (balladában, valaha hallottunk és 'elképzeltünk, :az él a »Lángól a Volgá«-ban. Kísér őképmek Lengyel Menyhért (szimdarabjómak, az »Antóniádnak gyönyörű filmváltozata kerül vászonra. — Szombat és vasárnap Jókai Mór »Cigánybáró«-^ van műsoron. A 1 »Cigánybáró« a diai, muzsika^ az őszinte romantika legszebb, legpompásabb terméke. Évek óta ilyen érdekes, drámai erőben és openettpikanté- riábam gazdag film még nem került a közönség elé. Ennyi harmonikus gene és játék talán még soha nem forrt össze. Ragyogó 'kiállítás, mesteri játék, ötletekben gazdag rendezés, a kritikán felül tökiéeltes rendezés. Az Ufa filmgyár milliós költséggel készítette e filmet, i. ■ i 1 ' I HALASI GABONAARAK Április 21. Búza 15.20, rozs 13.—, árpa 15.—, zab 15.—, tengeri 14.40 P mázsánként. FERENCVÁROSI SERTÉSVASAR Nehéz sertés 97—99. közép: 90—102, silány 74—80 fillér’ kilónként. SPORT KAC—ЛТЕ 2:0 (1:0) A jánoshalmai csapat szemnek tetszetős, de erélytelen játékával n©m tudott eredményt elérni a jó érőben levő halasi együttes élen. Kmeth és Sonkó (11-es) góljaival biztosan győzött a KAC. 1 ' i i I- í Anyakönyvi hírek 1 Április 11-től 19-ig. SZOLETTEK: Kolompár Miklós és Kolompár Piroskának Balázs nevű fiuk. Sztancsik Vilmos és Rácz Viktóriának Vilmos nevű fiuk. Urban Lajos és Oláj Zsófiának Erzsébet nevű leányuk. Hoffmann János és Szál Annának János nevű fiuk. Zelei Antal és Oltott Kovács Juliánná Rozáliának Erzsébet nevű leányuk. Sazamó Lajos és Károly Zsuzsannának Károly nevű fiuk. Grósz Béla és Gamzler Máriának Béla nevű fiuk. Csorba József és Magosji Máriának Gizella nevű leányuk. Csele P. Antjal és Tóth H. Eszternek Klára nevű leányuk. Hamar Ferenc és Szekrényessy Annának Mihály nevű fiuk. Csapi Antal és Vass Margitnak Mária nevű leányuk. Klein György és Rosenberg Máriának Zsuzsámra nevű leányuk. MEGHALTAKi Brinkus Balázsné Pap Takács Eszter 33 éves korban. Kolompár István 66 éves. Schneider Ignácmé Spiller Lujza 84 éves. Kis K. Károly 78 éves. Zelei Erzsébet 2 napos. Figura Laijosné Árvái Eszter 64 éves. Reményi Imre 27 éves. Károly Gizella 20 napos. Papp Juliánná 14 napos. Lakos Ida 2 hónapos korban. i KIHIRDETETT JEGYESEKi Nyerges Lajos Bagdán Róza mezőtúri lakossal. FiEszter János Lo- vascher Erzsébettel. Hegyes Vencel í Kincztler Rozália Maiddal. Fodor Jő* zsef Fodor Veronikával. Lengyel Jenő Zsán Klucsó Máriával. Brecska István Faragó Ilona csengődi lakossal. Szántó Lajos jánoshalmi lakos Kovács Honával. j HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK« Szabadi János Pintér Ilonával. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS A forgatag sodrában Re gény I Г Folytatás ; 21 E napokban történt, hogy Izmail főpap előtt, aki nemrégiben kétévi hosz- Szas kutatás után felfedte az eltűnt fehér isten holtartózkodását. Annában megjelent Rah isten és igy szólott hozzá: — Halljátok szavamat. Én nem kívánom a fehér isten halálát. Hozzátok ide a fiát, áldozzátok feil oltáromon és én megbocsájtok nektek. Hogy Rah ístm valóban megjelent-e Ismail főpap előtt: nem lehetett edön- őrizni. De. tény igaz,, hogy Izmai csodálatos álmai után' máris hirdette Rah isten szavait. Az isteni kívánságot kihirdették a népi előtt is. A nép ujjongott örömében, sokan felajánlották vagyonukat is, csakhogy a vállalkozáshoz előteremtsék a szükséges pénzt. Mert jól tudták, hogy á gyűlölt fehér isten valahol messze, Európában él, ismeretlen Magyarországon és hogy gyermekét elrabolják, a hosszú útra vállalkozóknak Magyarországra kell utazniok. Ismai főpap egyszer már bejárta ezt Bz utat, szerte kalandozott a világban, pénzzel, arannyal kezében mindenhová elért, szerencsés véletlenekkel a megcsalt sárga szultánéval is összekerült és így pontosan tudta a fehér isten életkörülményeit. A TITOKZATOS MAHARADZSA Ismail főpap a nép kívánságára boldogan vállalkozott az ismeretiem és veszedelmekkel teli útra. Pénz bőségben állott a rendelkezésre és mielőtt elindult, csak azt kötötte ki, hogy a főpapok közül egyedül csak ő kelhessen útra és kísérőül fehér embereket adjanak melléje1. A főpapok tanácsla teljesítette is Ismai kérését és ^fejedelmi fizetéssel négy angol hajóst fogadtak fel. A kalandra vállalkozó ango’-ok már elindulásuk, előtt annyi pénzt kaptak, hogy abból máris; gazdag emberek .lehettek és mégtöbb jutalom várt -#á- juk, ha az egykori fehér isten gyermekét elrabolják és élve idehozzák Rah istennek áldozatul... ■ i A kis csapat jól felszerelve a regkü- lönbözőbb európai ruhákkal el látva indult Útnak. Hos&zu szárazföldi karaván- ut után hajón, majd vonaton jutottak át Európába és angol útlevelek birtokában már Budapesten pihent meg a kis csapat. i A különös társaságot Pesten nagy kíváncsisággal] fogadták és Ismail főpapot dúsgazdag indiai maharadzsának nézték. Gondtalanul éltek, vadászatokon vettek részt és úgy viselkedtek, mint akiknek más’ gondjuk nincs, csak az^ hogy szórakozzanak és pénzüket költsék. De fcsak a világ keveset, látó szeme előtt éltek igy. Ismail főpap társaságában lévő ango’ok addig-addig kutattak, míg a magyar viszonyokkal' ismerős honfitársaikra nem akadtak. És már csak pénz kérdése volt, hogy tervüket végrehajtsák. Néhány hét múlva már tudták az egykori fehér isten pontos címét. — Jávorka tanító, Kunterehes. És tudták miár életkörülményeit is. Kunterebesen egy jámbor Utazó képéiben magyarul jól beszélő angol jelent me g . Az utazó angol Szövetet árut. Portékáját olcsóbban' adta, mint bárki és rövid időn belül minden kereskedőt is- | mert a városkában. Tői© vásároltak a , községházán, tőle a tanítók és az egyik tanító még bevezette az utazót Jávorka tanító házába1 is, ahol üzleteit is kötött, szövetet adott el és rövid negyedóra múltán úgy ismerte Jávorka életkörülményeit, lakását, mintha köztük élt volna. i i Pontos és mindemre kiterjedő jelentésével máris utazott fel Pestre. Részletes és kimerítő volt ez a jelentés. Izmail főpap boldogan hallgatta és már azt is elhatározták, hogy a három Jávorka gyermek közül a; legkisebbet, a még elemi1 iskolás Pistikét rabolják el. ) • j , , Kész haditervet dolgoztak ki. Biztosat, csalhatatlant. A SZÜLŐI SZÍV Ezekben a napokban Jávorka tanító házában különös dolgok történtek... Közelgő baj' és leselkedő veszedelem előjelei voltak ©zek, de akkor nem. gondoltak erre. A kellemetlenségek az iskolában,, ahol Jávorka tanító tanított, kezdődtek. Megjelent a 'tanfelügyelő és nem volt megelégedve a tanítás eredményiével. — Tanító ur pontatlan, rendetlen, sokat betegeskedik és emiatt nincs eredménye tanításának. A tanfelügyelői látogatás eredménye- képep váraitalnul betegszabadságra küldték... i Jávorkáné édesanyja valahol Dunántúl meghalt. »Temetése holnapután« — mondotta a távirat. 1 Készülődtek a temetésre. Hosszú az ut, drága a vonatköltsiég és úgy határoztak, hogy a gyermekeket nem viszik magukkal. Arra az egy-két napra rábízzák valamelyik szomszédra!... Jávorka tanító ur nemrégiben aláirt egy váltót. Megóvato’-ták és a: váltó összegét — kerek ezer pengőt i— most nékie kellett megfizetnie. — Miből, hogyan? •— sóhajtozták. De nem tudtak kivezető utat... >, Előző léjjiejl olyan vihar dúlt, Jiogy felvitte1 a ház tetejét, a pincében felifakadt a viz és a baromfiudvarban dögvész pusztított... A temérdek baj és mind egyszerre, nagyon megtörte Jávorkáékait. Kedvetlenül és szinte betegein utaztak el a temetésre. És milyen csodálatos az anyai szív! Jávorkáné alig tudott megválni legkisebb fiától. Csókjával borította' és könnyei árjával1. Jávor ka rá is szólt: <> — Ugyan- hagyd, azt a gyereket. Hiszen nem a világ végére megyünk és négy nap múlva már itthon vagyunk. Addig pedig majd meglesznek a gyerekek, nemi csecsemők már. Ilyen határozottan gondolkozott Jávorka, pedig tudja Isten, hogy miért, neki1 is sirás szorongatta a torkát. De ezen nem is tehet csodálkozni. Sok ez a baj egyszerre egy ember szivének. A GYERMEKRABLAS Elutazásuk napján titokzatos idegenek jártak-keltek a faluban. Megbámulták őkef és megcsodálták. Mit keresnek itt és kik ezek. Santo sem tudta. Az idegenek között ott volt álruhában Ismail főpap is és a tervük kiviteléhez épen) kapóra jött, hogy Jávorka elutazott. (Szombati számunkban folytatjuk). Helyi Értesítő Lapvállalat-nyomda, Kiskunhalas, Molnár ucca 2.
