Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-01-28 / 8. szám

9 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 28 Levelek tömege igazolja a halasi rádiónap országos sikerét és jelentőségét ■ ' j is gyarapodott s akinek fi testvérei ma j is ott é nek Halason, — és én nagy él- j vezettet hallgattuk vasárnap este Pau- I Iránnak az önök városából leadott nép- I művészeti és néprajzi közvetítését. — i Minden elfogultság nélkül mondhatjuk, i hogy az ilyenfajta vidéki közvetítések j között eddig ez volt még a legsikerül- < tebb előadás.« e.vezet volt azonban a Te bevezetésed és a befejezésben valósággal költői szár­nyalása és egész tartalmában érdekes és tartalmas beszéded végig hallgatása. Talán még magad sem tudod, hogy mi­lyen nagyszerű mikrofon hangod van. Olyan kel'emesen és tisztán cseng a han­god, hogy azt hiszem, mint speaker is megélhetnél. A halasi csipkének ez a beszéd oly hatalmas értékű propagandát jelentett, hogy egy kissé jobb gazdasági álapotban vaiószinüeg özönlöttek volna az érdeklődők és megrendelők. Ezt a nagyszerű értéket mindenesetre át kell mentem a jobb jövőbe.« Parcher Fé'dx ny. miniszter Írja: Na­gyon élveztük rádióelőadásodat, igen ér­tékes és szép volt az. Gratulálunk Ha­lasnak. Tretitz Péter főgeológus a következő­ket Írja: »Kedves Barátom! Nagy érdekkel hall­gattam tegnapi előadásodat a halasi csipkéről. Én már magam is régen gon- do ködom arról, hogy miképpen lehetne ezt a szép csipkét egalább Magyarorszá­gon megismertetni. A legnagyobb baj az, hogy a halasi csipkét Halason ismerik legkevésbé, Halas környékén meg ép­pen ismeretien. Szegeden én sohasem láttam, Szabadkán se hallottak róla в* 1 háború ellőtt. Mikor 1931-ben Halason jártam, akkor se lehetett a városban nyomát sem felfedezni. Lent voltak ná­lam a berlini világhírű KáMsyndikátus laboratóriumának vezetője a feleségé­vel, én szerettem volna nekik megmu­tatni, hogy hogy néz ki a csipke, de bizony nem tudtam egy darabot még csak megtekintésre sem felhajtani! Pe­dig biztosan vettek vollna és elvitték volna a hírét Berlinbe!« Molnár Mihály ny. tanító Kistelekről árja a következőket: »Szomszédom, id. Gyugel Károly 75 éves vendéglős, aki még a 70-es évek­ben származott el Halasról ide Kiste­lekre és itt szorgalma által szépen még Halmos Aladáriné levee a következő: »Hivatkozással e tegnapi rádión elmon­dottakra, tisztelettel értesítem, hogy nekem IV. kér., Váci-ucea 3. szám alatt egy népművészeti üzletem van, kizá­rólag bizományi raktárral. Igen szívesen foglalkoznék a halasi csipkék árusítá­sával, ha megfelelő választékot kap­nék. Idegenforgatem esetén elég szép forgalmat érek el. Az elszámolás min­den hó utolsó napján történik. Ez ideig azért nem tartottam, miután csak má­sodkézből kaphattam volna és ez már igen drága tett volna és így eladni nem tehet, azonban közvetlenül a termelőtől, feltétlen ke’endő volna.« Hosszabb levélben írnak még a pol­gármesternek és gratulálnak a sikerhez dr. Vrabé tüzérőrnagy Budapestről, dr. Mády füiöpszálási orvos, Pois István Közs. Takarékpénztár levelezési osztá­lyának főnöke Budapestről, ugyancsak Budapestről Szalay Imre halasi szőlőbir­tokos irt még a polgármesternek, aki­nek levelét még aláírták Margittá I., Tesz’.ér Mihály és Horovitz Imre. Ezeken a leveleken kívül mások is több tevetet kaptak és az egyik szereplő Horváth Imre földbirtokos is Szabó Elektől, aki a kereskedelmi miniszté­riumban teljesít szolgálatot, a követke­zeket írja többek között: »Kedves Imre bátyám! örömmel és há’a telt szívvé! mondok köszönetét Kis­kunhalas polgárságának, de különösen azon nagyrabecsüit tagjainak, kik a jam. 22-én Kiskunha'ason megtartott néprajzi rádió előadást megrendezték. A nagyon jól sikerült előadást nem hogy csak végig ha lgattam, hanem lélekben ma­gam is ott voltam. Imre bátyámnak minden szavát jól értettem és különösen a »Pap választás« történet elmondásával nagyban hozzájárult a disztor hangulatá­nak eme’éséhez. A Polgármester Ur nagyon szép szavakkal ecsetelte Halas polgárságának hagyományait, értékeit, megismertetvén Ha as város polgárságá­nak történelmi hivatását.« Ötmillió pengő értékben magyar szállítunk Törökországba lovakat A közelmúltban nagyjelentőségű tárgyalásokat folytatott Ankarában a török kormánnyal Halász Lajos föld- birtokos, a Lótenyésztők Országos Egyesületének vezetője. A tárgyalás azzal az eredménnyel zárult, hogy körülbelül öt millió pengő értékben lovakat szállítunk a törököknek, ugyanily összegű török dohány elle­nében. A megállapodás részleteiről egyelőre nem szivárogtak ki konkré­tumok. Egy svájci bizottság: árfolyamon felül vásárol búzát és árpát Megírtuk már, hogy öttagú svájci delegáció érkezett Budapestre a ma­gyar piac tanulmányozására és az­zal a megbízatással, hogy Svájc ré­szére nagyobb tétel árut vásároljon. A bizottság, amelyben hivatalos sze­mélyeken kívül a svájci importérde­keltségek küldöttei is részt vesznek, azzal a konkrét feladattal jött, hogy búzát és árpát vásároljon Svájc ré­szére, a jelenleginél magasabb áron. A vásárlások a svájci szövetségta­nács részére történnek, hivatalos in­tézmények és a katonaság részére. Szóbeli szerződés esetén bérletlevelet kell kiállítani a gazdasági cselédek részére Színház A halasi sziniszezon a vége felé közeledik. Károlyi János szintársulata február 5-én, vasárnap tartja utolsó előadását. Most, hogy erről meg­emlékezünk, a közönségről is kell szoknunk, a legnagyobb elismerés­sel, arról a színházlátogató közön­ségről, amely a közel 7 hetes szi­niszezon alatt napról-napra láto­gatta a színházat és biztosította, hogy az idei sziniszezon jól sikerül­jön. Az utolsó előadások, már majdnem mind, jutalomjátékok jegyében foly­nak le. Az első jutalomjáték szer­dán volt, a színtársulat egy régi, kedves operettet: »Tommy és Tár­sáét újította fel Komáromy Piri ju- jutalomjátékául. A szubrett egyik legnagyobb erőssége és vonzó ereje a társulatnak. A színházat nagy­számban megtöltött közönség nagy szeretettel és hosszan tartó tapssal fogadta Komáromy Pirit színpadon való megjelenésénél és egész este1 a meleg ünneplés központjában volt. Komáromy Piri Tommy szerepét pompásan és nagyszerűen aknázta ki és olyan alakításban hozta ki, hogy egyike volt az eddig látott leg­jobb Tommyknak. Legnagyobb elis­meréssel kell Írnunk a többi szerep­lőkről is, akik tudásuk legjavát nyúj­tották: László Iliről, Benkó Ilonáról, Arany Katóról, Kurucz Ernőről és Szabó Samuról. A nyitott ablak már negyedszer, csütörtökön este is nagy közönséget vonzott a szánházba. A közönség ezúttal is jól mulatott és sokat tap­solt a szereplőknek. Nem fütik a színházat. Két-három nap óta hideg a színház. Nem fütik a színházat, holott eddig jó meleg volt úgy a nézőtéren, mint a szín­padon. Nem tudjuk, hogy ennek mi az oka, de mindenesetre kívánatos volna, ha arra a pár napra, amíg a sziniszezon tart, ismét foganatba ten­nék az elmaradt fűtéseket. A fűtés váratlan és indokolatlan elmaradása miatt ugyanis a közönség sem lesz abban a helyzetben, hogy a szinielő- adásokat hideg nézőtéren tekintse vé­gig, ez pedig a színtársulat káro­sodását okozza. Nem hinnénk, hogy ezt a színház igazgatósága ne látná be és néhány pengős kiadás meg­takarítása érdekében a további elő­adások látogatottságát veszélyeztetné. Műsor: Péntek: Angyalt vettem feleségül. Vértes Károly jutalomjátéka. Szombat: Rotschildok. Szabó Samu jutalom játéka. Vasárnap délután 4 órai kezdettel Amikor a kislányból nagy lány lesz. Este: Rotschildok. Hétfőn: Erdélyi kastély. Kedd: A cigányprímás. Kurucz Ernő jutalomjátéka. ~==.---7ГГ-- '. ... ■ v M=v -т-г- ;--------== Értesítem a husvásárló közönséget, hogy a városi székházban lévő hus- csarnokomban a következő húsárak vannak érvényben : I. Elsőrendű hizlalt marhahús kiló­gramonként 1.— P II. Másodosztályú marhahús ára ki­lógramonként 70—80 fill. III. Első osztályú sertéshús kilógra­monként 1.40 P IV. Másodosztályú sertéshús kilógra­monként 1—1.20 P Az első osztályú húsok minősége teljesen megfelel a fővárosi legelő­kelőbb üzletek első osztályú árujá­nak, amelyről vásárlásainál bárki meggyőződést szerezhet. Kohn Benő huscsarnoka Kiskunhalas T tart nap Ref ki me hive ke< Belé Szé Con P‘ Fe hete A R Ön a hí b Bé a épű tart es váb áns pén töt gas és Megírtuk legutóbbi számunkban, hogy az egész ország fe’figyelt a halasi rádió­napra és hogy ez valóban így is volt, annak különösein az a sok levél a bizo­nyítéka, amely ebből az alkalomból a város polgármesteréhez és másokhoz ér­kezett. j Nagyszerű propaganda volt ez a város J mellett, amely fa hívta az ország figyel­mét Halas kiváló specialitására, a halasi csipkére és magára Haas városára is. Erre a tegjel emzöbh a Szentesi ,ffinlap dmü napilap egyik cikke, amely többek közt a következőket írja ebből az alka­lomból: »Mert azt hiszem mindenki eltalálja, hogy ez a rádió e őadás, ez a közvetített disznótor semmi egyéb, mint igen hatásos reklám Halasnak. Annak a Halasnak, amely nagy erővel .pályázik a kettéosztandó Pestvármégye délirészé­nek székhelységé.e ;.. Hogy a rádiós disz­nótor konzekvenciáin is túl legyek, meg­alapítom, hogy vannak nagyon élelmes városok, akik a semmiből is világese­ményt tudnak csinálni a saját érdekük­ben. Dicséret érte Halasnak...« Ennek a propagandának a sikerét mu­tatják az itt következő levelek is. Nagy szolgálatot tett a városnak ez a rádió- előadás, ez többet ért száz politikai beszédnél, akár el'enzéki, akár kormány- párti oldalról hangzana is el és minden­esetre ezért a propagandáért, ezért a dicsőségért és eredményekért az ötlet kezdeményezőjéé, d:r. Fekete Imre pol­gármesteré az érdem. De nem feledkez­hetünk meg arról sem, hogy Gyenizse Balázs, Nagy Czirok László kiváló mun­kát végeztek és az ő értékes támogatá­suk, személyes részvételük, nagyban betudhatok a szép sikerhez. Az első leve'et még hétfőn Stepanek Ernő tanár kapta és egy budapesti uri- asszony írja neki, hogy a rádióelőadás- ból értesült a halasi csipkéről és kéri, hogy miként lehetne abból mintákat kapni, hogy belőlük vásárolhasson. '• A sok levélből a következőket közöl­jük: Kedves Polgármester Ur! Kedves, meghitt meegszoba csendjében, barát­nőmmel türelmetlenül', vártuk az ősma­gyar Halasról a közvetítést. Végre jelez a rádió s felcsendül önnek kellemes hangja, örömmel hallottuk, hogy a had lesi csipke vetekszik a brüsszelivel, da a mi eképzelésünk szerint, még csodá­saiéi) lehet! őszinték leszünk, csak a brüsszeli csipkét ismerjük, még halasit nem láttunk. Mikor olvastuk az újság­ban Musso'iini olasz miniszterelnök ré­szére készült csipkéről, nagyon vágy­tunk mii is megismerni. Az imént el­hangzott beszéd után, büszkén, de könnyes szemekkel valljuk meg, hogy jói esett hallanunk, hogy szegény csonka országunkban van még olyan hely, hova idegenek keze nem nyúlt hozzá a mi eredeti magyar népművészetünkhöz. — Büszkék vagyunk a haasi leánytestvé- ,telinkre! Bár, kik egyszerű voltuknál ■fogva ily finom, szép csipkét ál’itanak eöő, melynek hire az em'ités után, a viliág minden részébe eljutott. Szívvel- lélekkel átéltük ml is a kedves ünnepsé­get és jó hangulattal gondoltunk a fi­nom disznótoros vacsorára. Üdvözöljük a vacsora résztvevőit, a 82 éves Pali bácsit, aki kedves, jóizü anekdotáival el­szórakoztatott. Po'gármesetr urnák kö­szönjük, mely biztosan az Ön eszméje volt, — hogy a magyar rádió utján, hozzá juttatott bennünket a halasi csip- kemüvészet megismeréséhez és igazi jó magyaros élvezethez. Elszakított tarü- ”e:fen élő Testvéreink is bizonyára hálás szívvel vannak ön iránt! Szives üdvöz­lettel, két ceglédi urleány: Kovács Mag- dus és Burgmann Vilma. Dr. Korondy Károly, a kisszállási ura­dalom jószágkormányzója Írja a pol­gármesternek többek között: »Őszintén mondhatom, hogy az egész sjikerült ünnepséget igaz gyönyörűséggel és némi büszkeséggel (a szomszédság miatt) is élveztük. Igazán magasrendü tartozik a szerződés kötésétől számi- } tott 8 nap alatt a szolgálati szerződés megállapításait magában foglaló bér­I levelét 2 példányban kiállítani s a , bérlevélnek mindkét fél által ugyan­azon idő alatt történő aláírása és hatósági láttamozáis után annak egyik példányát a cselédnek átadni, a má­sik példányát pedig megőrzés vé­gett magánál tartani. ea goiZiuaoagi üi Pestvármegye szabályrendeletet al­kotott a gazdasági cselédek részére szóbeli szerződéskötés esetén A szabályrendelet első pontja sze­rint a gazda, vagy annak intézkedés­re jogosított alkalmazottja (gazda­tiszt, gazdaságvezető), aki a gazda­ságban az 1907: XLV. te. I. §«a sze­rint gazdasági cselédet alkalmaz, ha a szerződést szóbelileg kötötték meg,

Next

/
Oldalképek
Tartalom