Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-10-17 / 23. szám
Kiskunhalas, 1933. október 17, kedd 1. évfolyam, 23. szám A Gazdasági Egyesület ELŐFIZETÉSI ÁR: Fél évre — — — — — 2 pengő 50 fillér Negyed évre — — — — 1 „ 25 „ Vidékre fél évre — — — 3 „ 50 ,, félhivatalos közlönye. Politikai, Felelős szerkesztő lapvezér: MEDVECZKY KÁROLY gazdasági főtanácsos gazdasági és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: HURT KÖNYVKERESKEDÉS (Városháza épület) Negyvenöt beszéd, lelkes ünneplés és fényes külsőségek Bárányt László plébános beiktatásán Ez a föld itt a halasi határ... Álmos pusztákon éber őrszemek: jegenyesorok álnak büszke posztot. A Teremtő itt szépet szűkén osztott. A táj nem vidító, nem is andalító: sivatagbuckákon galagonyabokrok, királydinnye, meg pirosító. Itt bőven hull véres verejték és szűkén térül Isten-áldás; gondban, »hogy lesz«-ben, kenyércsatában soha pihenő, nincs megállás. Éjfélkor itt még kisértetek járnak. Fakó arcokba futóholdas éjszakában a rémület fagyos, fehér virágja sápad, ha boszorkányok zörgetik az ágat. Rezgőnyárfák susogó lombja nádas tanyákra borítja árnyát. (Bogárhátu, bus tamya-hálzak ezüstlevelek zsongásánál mit állmodnak, mit rejtegetnek? Titkot, csodát, szunnyadó ős akaratot, jövendőt? Vagy suta, szürke, óeska semmit?) A más világi csöndességbe sovány gulyák fáradt ko- üornpja kongat maplamentkor. BronZarcu pásztor áll a halmon s ahová megnőtt árnyéka mutat: keletre néz, ős Napkeletre. (Talán ia lelke messze, visszaszáll a csodaszarvas utján Etelközbe, vagy épen csak a gólyafészket nézi?) Ez a föld ezerszer látott véres csodákat. Itt tatárhordák fekete útját borzalmas fáklyák: égő templomok tornyai világították meg. Ez a föld muzulmánt hizlalt másfél századig. Itt valamikor kuruc csontok áztak; fehér temetők hulla-dombjain a holdvilágnál hollók lakomáztak. (A puszta talán akkor lett halott: a rémület az orcákra fagyott.) És ott a város... Méltóságteljes három tornyán kereszt, csillag és alabárd mutat az égre. Utat mutat a szerété thez: Krisztushoz. A telkeknek itt még sincs szárnya s ha volna, óh az iis hiába: ami szép, ami szent, nemes és fölfelé tör, azt apró sohanc-akarr.okok lenyilazzák az uoca- sárba. Itt tán a vágyak is befagytak. A szeretet itt nem azért emel föl senkit, hogy ékes babérral koszoruzza ,de hogy elejtse s jobban ösz- szezuzza... A Háromtorony Városában nem tesz itt soha- soha béke, mert tornyok alatt — feledve Krisztus arcát —i uj Dávidok és Góliátok gyűlnek és viv- jjják a maguk testvérharcát s ez a föld döbbenetesen — igazán magyar: itt soha kettő egyet nem akar... (L. V.) Egyházmegyei közgyűlés A kecskeméti ref. egyházmegyei okt. 10-iki közgyűlés a halasi ref. egyház presbitériumának és az egyházközségi közgyűlésnek azon határozatát, hogy a Pataky Dezső lemondásával megürült lelkészi állást egyelőre nem tölti be, — egyhangúkig elfogadta azzal, hogy az egyház a jövő évi egyházmegyei gyűlésre tegyen jelentést arról, hogy a 2-ik lelkész] állást, figyelemmel a jövő évben már életbe lépő uj egyházi törvényekre, miként és mikor óhajtja betölteni? Hatesztendős hi Fan ári működése után, ez év május 14-én választotta meg a halasi1 római egyház képviselőtestülete Baramyi Lászlót plébánossá Amikor kiváló elődjét, a mélytudlásu és á'dott lelkű dr. Kovács Vincét, az Anyaszentegyház világi fejének, a XI. Pius pápának ’az érdemeket igazságosan jutalmazó akaíata szinte váratlanul elszól tóttá hajósi hívei köréből s egy még fontosabb és nehezebb fejiaddtot jelentő főpapi székbe emelte, tisztára látta mindenki, hogy dr. Kovács Vince méltó utódja csak Baranyi László tehet. Burányi László nemes papi és emberi jellemvonását hittainárságának hat esztendeje alatt a híveknek még akaratlanul is meg kellett volna is- merniök. Szakadatlan munkálkodás, kitartó 'tevékenység jellemezte ezeket az éveket és eredményük a kongregációk felvirágzása és sok-sok 'Szociális cél, feiébaráti kötelesség fényes vadságra váltása volt. Az évről-évre rosszabbodó gazdasági viszonyok mellett is, leleményességével, ’egyéniségének vonzó erejével társadalmi utón mintegy 40.000 pengőt teremtett elő a semmiből, aminek csak igen kis r. észét fordították a vallásos egyesületek támogatására, a többit az éhezők és rongyoskodók: kapták. Baramyi László munkájának gyümölcse az étet sok ártatlan kis mostohájának könnyes arcára derítette az öröm és hálaérzés fényességét és a szeretet, amit jutalmul kapott, nem csak az apróságok telikében virágzott ki, de azok szivében is, akik rajta keresztüli és vele együtt ennek a nemes munkának részesei voltak. Ezért volt az az egyhangú lelkesedés, amivel annak idején plébánossá választották és most — félévvel később, mikor a ka toli kuss ág Baranyi Lászlót méginkább magáénak érzi és tudja — a beiktatással kapcsolatos ünnepségeik során a szeretet, lelkesedés és ragaszkodásnak az a lélekemelő, gyönyörű megnyilatkozása. „Hazaérkezik“ dr. Kovács Vince Az uj plébános beiktatására dr. Kovács Vince kanonok, mint a váci székes káptalan kiküldöttje, szombaton délután 4 órakor érkezett Halasra, dr. Vaszary Mihály pápai kamarás, püspöki titkár, Mihá’ovits Ernő lajosmizsei kanonok -pléh ános, ML- há’ovits Zoltán tábornok és Kóródi Katona János országgyűlési képviselő társaságában. Este szőkébb baráti körben vacsora vélt és fél 8 órakor megkezdődött az énekkarok tisztelgő látogatása. Előbb a diákok kongregációjának énekkara, ntajd 9 óra után a Legényegylet elsőrangú ének és zenekara vonult lámpionos menetben a plébániára szerenádot adni dr. Kovács Vince, Baranyi László és a vendégek tiszteletére, de ellátogatott és szép énekkel tisztelgett a Városi Dalkör is. Az ünnepi nap reggelén Az alsóvárosi plébánia templom ünnepi díszben várja uj plébánosát. Az oltárok fehér virágdíszben ; a tornyon a nemzeti zászló mellett ott lengeti a szél a sárga-fehér pápai lobogót, s a 9 órakor kezdődő ünnepi misére már 8 óra előtt gyülekezik a hívek sokasága. Háromnegyed 9 órakor a rendőrség dlszőr- sége elfoglalja helyét a templom bejáratánál és gyülekezni kezdenek a hatóságok és testületek kiküldöttjei. A padsorok előtt fogónak helyet az egyháztanács tagjai; az elsősorban a várost képviselő dir. Fekete Imre polgármester és dr. Halász D. Sándor tanácsnok, jobbról Bittó Dezső alezredes vezetésével a helyőrség tisztikara, majd a járásbíróság bírói kara, a posta, vasút, adóhivatal, társadialombiztositó, a különböző egyesületek, egyházak és tantestületek képviselői s a templomot zsúfolásig megtölti a hívek serege. Veni sanete Spiritus... Kilenc óra után néhány 'perccel Szántó Emtá- nuelné avatott ujjal végig futnak a billentyűkön s a kóruson felzug az orgona, köszöntve a jelenlévő papi előkelőségek és a plébánia három káplánjával, dr. Kovács Vince kanonok jobbján a templomba érkező uj plébánost, akit a hívek; ünnepélyes menete kisér a plébániáról a templomba. Mialatt a főpapok egy része elhelyezkedik a szentélyben, dr. Kovács Vince, Baranyi László, a szerpapok és a minístránsak pedig felállnak az oltár előtt, a kóruson fötzendül az örökszépségii »Veni sanete Spiritus«. A templomi vegyeskar énekeli zenekari kísérettel s a lelkeket megremegteti a pere magasztossága, ünnepélyessége s az orgona bugásával, a gordonka mély zokogásával a zengő ének szárnyán, száz, meg száz ünnepi lélek, szeretettől dobogó szív buzgó imádsága szál az égre: Jöjj el Szentlélek Úristen... Jöjj el, jöjj el, szenteld- meg azt, aki most uj útra indul. A beiktatás Ezután dr. Kovács Vince, a váci székes káptalan kiküldöttje lép az oltár elé. — Százados szép joga a halasi katolikus egyházközségnek — mondja — hogy maga választja ki azt, akit lelki vezetőjének, plébánosának óhajt. Szép jog ez, ha szépen élnek vele, ha nem a pártoskodás tesz úrrá a telkeken. A halasi egyházközség szépen élt ezzel a jogával. MiEgyes szám ára 10 fillér.
