Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-10-03 / 21. szám

2 HALASI HÍRLAP október 3, kedd A kiállítás megnyitása A kiállítás főépülete előtt, a központi elemi iskolánál az érdeklődőknek mintegy félezer főnyi csoportja helyezkedik el példás rendben az ucea két oldalán és látható izgalommal várja a köze­ledő magas vendéget. A bejárat előtt állanak a társadalmi egyesületek, hivatalok, iskolák, a Gaz­dasági Egyesület, az Ipartestület és Kereskedők Egyesületének elnökei, vezetői, a leventezenekar a »Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország« kez­detű irredenta dalt játsza. A megérkező főispánt a bájos kis magyar- ruhás leánykák csoportjából előlépő Ölveczky Ka­tóka, üdvözli legelőbb okosan, bátran elmondott kis beszéddel: — Boldogok' vagyunk — mondja többek közt — hogy ahová mi mindennap járunk Isién és hazaszeretetei tanulni, ahol mindennap imádko­znunk drága, szép hazánk sorsának jobbrafordu- lásáért; a mi iskolánk lehet a színhelye a ma­gyar élet uj sudárba hajtása egyik tanúbizony­ságának: a kiállításnak és itt üdvözölhetjük sze­retettel és élő, igazi virágokkal a jó Főispán Bácsit. Azután Medveczky Károly gazdasági főtaná­csos, a Gazdasági Egyesület elnöke s a kiálütás főrendezője intézte a főispánhoz a következő rö­vid beszédet: — Méltóságos Főispán Ur! Vezérvármegyénk közigazgatásának nemes feje és vezetője! Vala­hányszor Méltóságodnak nemes alakját látjuk, min­dig megkap a perc ünnepélyessége. Ezzel a meg- ílletödéssel üdvözlöm most is Méltóságodat váro­sunk falai közölt és hálás köszönetemet fejezem ki, hogy kegyes volt magas támogatásával a köz- itermelés összes ágai: a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem helyi képviselőinek a negyedik vár­megyei jellegű kiállításának .megrendezését lehe­tővé tenni, s hogy munkánk gyümölcseinek meg­tekintésére ide fáradni méltóztatott. Kérem Méltó­ságodat a halasi köztermelők nevében a "további megértő támogatásra, hogy ezen a — most — határszéli ponton összefogva a többi délvidéki vá­rosokkal: Szegeddel, Hódmezővásárhellyel, Kecs­keméttel, Bajával együtt szolgálhassuk a magyar boldogulásnak, haladásnak, fejlődésnek ügyét. Fel­kérem Méltóságodat, hogy ki állításunkat megnyit­ni kegyeskedjen. Az üdvözlésre dr. Preszly Elemér főispán, keresetlen, szívből jövő szavakkal válaszolt: — Ne áltassuk magunkat: nehéz időket élünk. Nehéz helyzetben van az ország, de főképpen válságban van 'ennek az országnak az alapja: a gazdatársadalom. Ennek ellenére, amig ennyi ha­zafiasságot, ily nagy erőt és elszántságot látok, mint itt Kiskunhalason, addig nem féltem ezt a fajt. Ahol ilyen nehéz időkben ennyi akarat van az életre, a haladásra, annak a városnak nagy jövője van. Majd megnyitva a kiállítást, szívélyesen üd­vözölte a küldöttségek tagjait (jó memóriáról ta­núskodik, hogy Weisz Ignácot és Kiss Illés An­itáit és néhány régebben látott ismerősét mind­járt nevén szólította) és a jelenlévő előkelőségek, a város és a kiállítás vezetőségének társaságá­ban 'Sorra járta a kiállítás termeit. A kiállítás A kiállítás valóban magában foglalja a köz- termelés minden ágát és annak minden hajtását. A központi elemi iskola földszintjén és Aneteíén, valamint az udvaron elhelyezett mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi kiállítás 8—10 hatalmas te­remben és a két tágas udvaron foglal helyet. A kiállításra a katalógus szerint kétszázharmincné- gyen jelentkeztek. Ezek közül többen visszalép­tek, de 'egy elmaradó helyett még az utolsó na­pokban is jelentkezett három uj s igy a kiál­lító gazdák, iparosok, kereskedők száma iá há­romszázat szorosan megközelíti. A kiállítás sike­rét igen nagyban segítették elő azok a vidéki városok, melyek — sok messze földről — elküld­ték ide terményeik és ipari áruik legszebb gyön­gyeit, mint például Kiskőrös, Jánoshalma, Kiskun- dorozsma, Pusztamérges, Csongrád, Szabadszál­lás, Szeged, Békéscsaba, Gyömrő, Kecskemét, Jászberény, Kelebia, Tompa, a kisszáliási urada­lom és néhány budapesti cég. Itt vannak a tejtermékek, a méhészeti kiálli- tás, gyümöLcskiállitás, bor- és pá'inkakiállitás, gaz­dasági szántóföld termékek, népművelési és há­ziipari kiállitás, a baromfi és gyümöleskiállítás, valamint a kereskedők és iparosok kiállítása. Al- osztáj és fajta szerint pedig az összehordott kín- lesei a magyar földnek és a magyar alkotó kéj­nek, fel sem sorolhatók. Felsorakozik az őszi gyümölcsök száz, meg száz változata, szebbnél- szebb alma, őszibarack, körte, szőlő', dinnye s egyéb gyümölcs mosolyog az Ízléssel és szakér­telemmel feldíszített asztalokról, ládákból. Szép sárga vaj, sajt, méz, befőttek és borok kelletik magukat. Konyhakerti véleményből csak maga ifj. Palásti Péter eresztői konyhakertész állított ki valami 20—30 félét. A szántóöfldtermék kiállí­táson a ^gabonának minden fajtája, őrlemények, magvak, burgonya, répa, tök, tengeri látható. Felvonultak a vas, csemege, fűszer, textil- kereskedők, kalaposok, szűcsök, cipészek, eszter­gályosok, szíjgyártók, kosárfonók, női kalap, szűr- szabó, paplanos, bútorkereskedő: egyszóval az ipar és kereskedelem sok-sok ága. Épen az anyag bőséges volta miatt a részletekkel nem ál mó­dunkban foglalkozni, ellenben ide később visz- szatérünk. A főispán ur és kísérete, a jelenvolt elő­kelőségek, szakértők és idegenek a kiállítást néz­ve, minden lépten-nyomon elragadtatásuknak és megelégedésüknek adlak kifejezést. Hallottunk sok összehasonlítást is más kiállításokkal és csak az tart bennünket vissza, hogy azt itt örömünkben el ne mondjuk, hogy nem akarunk a loká'patrió- tizmus, esetleg elfogultság vádjába keveredni. Meg kell még itt emlékeznünk a világhírű halasi csipkéről, a Külkereskedelmi Hivatal olasz almaosztályozó gépjéről, s a Jászberényi Mező­gazdasági Iskolának a kukorica helyes félhasz­nálásáról készült öt'etes, szemléltető mode’Jjeirőlí, valamint az országos érdeklődés tárgyát képező, nagyfontosságu D una —Tiszacsatorna tervének ar­ról a táblázatos kimutatásokkal ellátott famodeU- jéről, amit a földművelésügyi minisztérium fo­lyamszabályozási és vízügyi osztálya bocsájtott rendelkezésre. Az állatkiállitás A központi iskolában lévő rhinden csoport megte­kintése 'és egy kis kedélyes borkóstoló után fáj'. 1 óra tájban az £ llatkiá’Jitás szemléje következett. Wagner János gazdasági fé.ügye'ő ©Inöklése mel­lett á bírálóbizottságok ekkorra már az osztályozást és jutalmak, dijak odáité ését elintézték, amiről lapunk más helyén Ugyancsak beszámolunk. A gazdáknak, az á.lait- kiáliitás iránti érdeklődés© — cmegállapithatjuk — nem volt arányban azzal a hatalmas §liatáJ'ömánnyaI(, amivel la halasi határ rendelkezik. Azt azonban meg kell adni, hogy Ml felvezetett jószágok mind ekőran- guak voltak. Az áilatldá'ütás főszenzációja minden­esetre Borysz József halasi földbirtokos Mess és Hadúr nevű két félvér szimmenthálj bikája volt. Ebéd a városi nagyvendéglőben Félkettőre járt már az idő„ mikor a vásártérről a hagy vendéglőhöz hajtottak a fogaitok és autók, ahol ekkor már sokan gyűltek össze a főispán 'és je’envoilt más Inagas személyek tiszte'etére adott ebédre. Tujaj- donképen csak itt lehetett seregszemlét tartani, az Országos és megyei tekintélyek között, akik Halas nagy ünnepét látogatásukkal megtisztel ték és impozán- sabbá 'tették. ; 1 Ott tolt dr. Geszté yi-Nagy László, a Duna—Tisza- közi Mezőgazdasági Kamara e’nöke, Papp Béla, a földművelésügyi minisztérium erdészeti osztályának mi­niszteri 'tanácsosa, Illés Béla ezredes Kelebiáróli, Plósz Bé!a államtitkár, Vermes N., külkereskedelmi hivatali főtitkár, Szluha Ferenc nagykőrösi méneskari ezredes, dr. Székács Pál, a kormányelnök személyi titkára, Vaya Béla kamarai h. igazgató, Pilisi N. gazd. fő­tanácsos, Biber Károly gazd. felügyelői, Horn János akadémiai 'tanár, Krizmanits Rezső, Káposzta Ágost, Bácsmegye gazd. egyesülete igazgatója, Ro­senberg Mátyás földbirtokos, törvényhatósági bizott­sági tag, nagymányai Keller Oszkár a bácsalmási és Safáry Endre a kiskőrösi járás főszolgabírója, VecsOy Lajos álezredes, Krizmanits Ferenc kir. erdőmémök, Wagner János gazd. felügye'ő, Betsey Lajos, Gerényi Jakab, a Tudományos Akadémia gazdasági tanácsosa, Hajdú, Géza és Konondy Károly dr. .Kisszállásról, Gugánovics Máté, Vörös Lajos igazgató. De nemcsak a vidék vonu,lt fel ilyen impozánsan, hanem á helybeli értelmiség is az érdeklődés oly fo­káról tett tanúságot, ami hosszú idő Óta nem történt meg. ‘A honvédség és csendőrség képviselőd, ügyvédek, orvosok kereskedők, birtokosok, iparosok, tisztvise­lők, 'megérezve annak a célnak és eszmének nagyszerű­ségét mely a tegnapi napon őket összehozta, össze­sen ki’encvennyo'can vettek részt kitűnő hangulatban a pompás ebéden, 1 t I. | ' [ ! Aisztalbontás előtt katonás rövidséggel a polgár- mester mondott pohárköszöntőt és negyed három körül az illusztris társaság szétoszlott és majdnem valamennyien elindultak, hogy megnézzék a nap másik nagyszerű eseményét is: a népünnepélyt. A Stefánia biifféje A Stefánia anya- és csecsemővédő egyesuet a Halasi Hét e’ső napjára gyüjtőmapot tervezett, hogy a szegény gyermekek és anyák még fokozottabb támo­gatására egy kis pénzhez juthasson; a nemes szívű adakozók filléres adományaival ártatlan emberpalánták isiró szájába adjon (jarab kenyeret, bánatos magyar anyák szeméről törölhessen le legalább néhány fájó könnyek. Gyenge ellenérvek miatt ez a terv dugábadőlt, de mégis a halasi u|ri asszonyok megmutatták, hogy nemes szivükben szánalom és szeretet van azok iránt, akiket a sorsúik mostohábban, árvábban bocsájtott neki az életnek. önkéntes adományokból nagyszerű buffetet terem­tettek elő s a központi, isko’a előcsarnokában egész nap fáradhatatlan buzgalommal hordták és kinálgatták a pompás felvágottakat, hidegsütet, süteményt, tortát és italokat. Ezek árából aztán mégis sikerült a nemes célra mintegy fééz©r pengőt összehozni. Eismerés és hála adassák mindannyiójoknak, hogy hivatásuk magaslatán állnak és lelkűkben híven ápolják azt a legszebb erény-virágot, ami — társadalmi állásra tekintet nélkül — minden glóriás fejű édesanya szi­vének egyformán gyönyörű csodája: a gyermek szere- teíét. „A síri ruha“ világhírre indult A népünnepély halasi táncainak hatalmas sikere A szép napsütéses őszi délután nagy tömegekben csalogatta ki tegnap a város közönségét s a vendégeket a vásártérnek arra a nádkeritéssel körülfont részére, ahol a népünnepélyt tartották meg. ‘A Széles kapu] szűknek bizonyult, mert mintegy háromezren gyűltek össze, hogy végig élvezzék azt a kitűnő műsort, meny­nek összeállításán és betanításán hűséges se­gítő társaival: Béres Erzsikével és Fűzik Katókával! Nagy Czirok László hetek óta fáradozott. A népünne­pélyt erejétől végig végignézte vármegyénk főispánja is. A siker biztosítéka maga a műsor volt. A lényege és a lellke ennek a műsornak is a halasi, népművészet immár tervszerű mentésével felszínre került régi ha­lasi táncok bemutatása vo t. Aki látta a népéért rajongó főispán, Ney Géza Vm. főjegyző s a megjelent sok közéleti tekintély örömtől sugárzó, mindvégig nagy figyelmet tükröző arcát, hal­lotta Ébner Sándor dr. Ós dr. Richard Wofram jrrieg.e- petésének megnyi'atkozásait, az immár nem vonhatja kétségbe többé, hogy a mi táncaink nemzeti érteket)

Next

/
Oldalképek
Tartalom